Európai szintű csúcskonferenciát szervezett az alkotmányos identitásról az Alkotmánybíróság Budapesten
2019. március 8.
Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására Budapestre érkezett és előadást tartott Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke, és Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke. Ausztria, Hollandia, Csehország, Lettország, Luxemburg, Olaszország, Svájc és Szlovénia alkotmánybírósága elnöki, illetve elnökhelyettesi szinten képviseltette magát. Az „Alkotmányos EU-dentitás 2019” címet viselő konferencián a külföldi vendégeken kívül a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, az igazságügyi miniszter, magyar közjogi méltóságok, alkotmányjogászok és közigazgatásban dolgozó szakemberek, valamint a tudomány képviselői is jelen voltak. A nemzetközi szinten is párját ritkító szakmai eseménynek a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont. A konferencia kivételes lehetőséget adott arra, hogy a részt vevők erősítsék a nemzetközi alkotmánybírósági párbeszédet.
A konferencián Áder János köztársasági elnök köszöntötte a megjelenteket. Az elnök úgy fogalmazott: az európai alkotmányos identitás tartalmának meghatározását nem könnyíti meg, hogy különféle előadásokban, tanulmányokban az identitás, a szuverenitás, a lojalitás fogalmai sokszor keverednek. A köztársasági elnök Sulyok Tamást idézve emlékeztetett: a magyar Alkotmánybíróság az alkotmányos identitás fogalma alatt Magyarország alkotmányos önazonosságát érti. Áder János hozzátette: az alkotmánybíróságok számára is sokszor hivatkozási pontot jelentő német alkotmánybíróság egyik döntésében kimondta, hogy az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét alapvetően korlátozza az Alaptörvény alkotmányos identitása.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a globalizáció és az Európát próbára tevő új kihívások mára az európai identitás lényegének újra fogalmazását vetítik előre. A konferencia célja, hogy hozzájáruljon az európai és a nemzeti identitás jogi tartalmának tisztázásához. Az elnök hozzátette: a közös történelmi múlt a legerősebb kapocs az európai nemzetek között. Kizárólag rajtunk múlik, hogy közös európai identitásunkat a konfliktusok vagy a konstruktív párbeszéd formálja –e majd. Hidat kell építenünk európai mivoltunk és nemzeti önazonosságunk között, mint ahogy egyensúlyt kell találnunk a „globális” és a „lokális” között is. Ez adja az európai térben működő bírói fórumok közötti intenzív, és egymás kölcsönös megbecsülésén alapuló párbeszéd különös időszerűségét.
Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke kiemelte: az európai identitás megerősíti a nemzeti identitást, sőt, az európai identitást a tagállamok közös értékei alkotják. Az Európai Unió a tagállamok egyenlőségén alapszik, amelyek megőrzik a nemzeti identitásuk feletti rendelkezési jogukat. Azokon a területeken, amelyeket az uniós jog nem szabályoz, a tagállamok széles mozgástérrel rendelkeznek saját szabályozás kialakítására.
Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke előadásában aláhúzta: a jogállamiság fogalma tagállamonként eltérő lehet, de vannak olyan közös pontok és értékek (emberi méltóság, szabadság, szerzett jogok), amelyek erős jogállami alapot képeznek. Az Európai Unióban jelenleg nincsen pontosan meghatározva, mi az európai identitás pontos tartalma – ennek pótlása közös felelősségünk. A német alkotmánybíróság elnöke kiemelte a tagállamok és az Európai Unió közötti párbeszéd jelentőségét, azzal, hogy a nemzeti alkotmányos identitás és az európai értékek közötti egyensúly fenntartása kulcsfontosságú.
Trócsányi László igazságügyi miniszter elmondta: az Európai Unióban is szükség van kölcsönös tiszteletre és kommunikációra, továbbá arra is, hogy a felek egyenlő partnerek lehessenek. Mindez elengedhetetlen az integráció ápolásához, fejlődéséhez és egy globális értelemben egyre erősebb Európai Unió megteremtéséhez.
Az első öt felszólalót szakmai előadások sora követte. Az első szekció levezető elnöke Christoph Grabenwarter, az osztrák alkotmánybíróság elnökhelyettese volt. Előadást tartott (felszólalási sorrendben): Peter M. Huber, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság bírája, Martonyi János volt külügyminiszter, Brigitte Bierlein, az osztrák alkotmánybíróság elnöke, Stumpf István alkotmánybíró és Maarten Feteris, a holland legfelsőbb bíróság elnöke. A második szekciót Francis Delaporte, a luxemburgi alkotmánybíróság elnökhelyettese vezette. Előadást tartott (felszólalási sorrendben): Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Pavel Rychetsky, a Cseh Köztársaság alkotmánybíróságának elnöke, Varga Zs. András alkotmánybíró, Marta Cartabia, az olasz alkotmánybíróság elnökhelyettese, Ineta Ziemele, a lett alkotmánybíróság elnöke, Rajko Knez, a szlovén alkotmánybíróság elnöke és Marta Niquille, a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese.
