EN

Az indítványozót az országgyűlési választásokon független képviselőjelöltként vették nyilvántartásba, amelyre tekintettel mentelmi jog illette meg. A bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás alapján azonban az indítványozó mentelmi jogát a Nemzeti Választási Bizottság felfüggesztette. Az Alkotmánybíróság friss határozatában kimondta: a Nemzeti Választási Bizottság mentelmi jogot felfüggesztő határozata nem minősül olyan határozatnak, amely ellen jogorvoslatot kell biztosítani.

Az indítványozó a Nemzeti Választási Bizottság mentelmi jogot felfüggesztő határozata ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriánál. A Kúria a bírói felülvizsgálat iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül visszautasította azzal az indokkal, hogy az NVB határozata ellen nincs helye bírói felülvizsgálatnak. Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett az Alkotmánybíróság elé. Ebben többek között arra hivatkozott, hogy kizárták a választójog gyakorlásából azáltal, hogy a mentelmi joga felfüggesztését követően őrizetbe vették. Ezáltal ugyanis bár részt vehet a kampányban, de fogvatartottként a választókkal való kapcsolattartás fizikailag lehetetlen. Álláspontja szerint ezzel sérül a passzív választójoga, és ha valóban megállapítható, hogy a Kúriának nincs hatásköre a Nemzeti Választási Bizottság döntésének felülvizsgálatára, a jogorvoslathoz való joga is.

Az Alkotmánybíróság határozatában hangsúlyozta: míg a választójog alapvető állampolgári jog, az országgyűlési képviselőt megillető mentelmi jog nem alapjog, hanem a tisztség zavartalan gyakorlásához kötődő garancia. A mentelmi jog a képviselőjelöltek vonatkozásában úgy értelmezhető, hogy az az országgyűlési választásokon a választói akarat zavartalan kinyilvánítását, a választás tisztaságát szolgálja. A jogalkotó ezt a védelmet kívánta hatékonyabbá tenni azáltal, hogy a képviselőjelöltek mentelmi ügyeinek elbírálását nem a választásokat megelőző politikai erőviszonyok alapján működő Országgyűlés döntési jogkörébe utalta, hanem azt a Nemzeti Választási Bizottsághoz telepítette. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a döntés meghozatalához az irányadó szabályozás megfelelő garanciát nyújtott. A Kúria döntésében ezeket a szempontokat jelenítette meg. Erre tekintettel nem sérült az indítványozó passzív választójoga.
A határozat ezen kívül kiemeli: a mentelmi jog a képviselőjelöltek vonatkozásában a választójog gyakorlásának, a választások zavartalanságának a garanciája, és nem az érintett saját jogát befolyásoló kérdés. A mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat ezért nem tekinthető olyan döntésnek, amely esetében önmagában a jogorvoslati lehetőség hiánya alaptörvény-ellenes helyzetet teremtene.
A fentiekben kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvánnyal támadott kúriai végzés nem alaptörvény-ellenes, ezért az alkotmányjogi panaszt különvélemény nélkül elutasította.

A határozathoz párhuzamos indokolást csatolt dr. Czine Ágnes, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, dr. Salamon László, dr. Schanda Balázs dr. Stumpf István, dr. Sulyok Tamás, dr. Szalay Péter és dr. Varga Zs. András alkotmánybíró. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege elérhető itt>>, az ügy adatlapja pedig itt>>