EN

„Tíz évvel ezelőtt, 2011. április 18-án az alkotmányozó hatalom új alapokra helyezte Magyarország alkotmányos berendezkedését. A korábbi alkotmánybíráskodás fő feladata a rendszerváltás lezárása, a jogrendszer – mondjuk így – „diktatúrátlanítása és jogállamosítása” volt. Az Alaptörvény elfogadásával az alkotmányozó egy politikailag neutrálisabb, mindazonáltal nagyon erős alapjogvédelmi felhatalmazással rendelkező, az európai fősodorba jobban beleillő alkotmánybíróság létrehozása mellett tette le a voksát.” Ezt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke mondta a Magyar Jogász Egylet által szervezett, az „Értékek és intézmények a tíz éves Alaptörvényben” címet viselő konferencián, amelyen minden jogi hivatásrend képviseltette magát.

Az Alkotmánybíróság elnöke kifejtette, hogy az új típusú alapjogi bíráskodással egyidejűleg megszűnt az actio popularis intézménye, és ezzel az Alkotmánybíróság negatív jogalkotói szerepe visszaszorult. Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény nem csak  Magyarországon belül ró fontos szerepet az Alkotmánybíróságra. Az európai uniós klauzula értelmében a magyar Alkotmánybíróság kiemelt feladata, hogy az Európa-barátság jegyében az európai egység ügyét előre vigye. Ennek következtében az Alkotmánybíróság az elmúlt évtized  során nagy hangsúlyt fektetett az európai alkotmányos párbeszédre, és ez a jövőben sem lehet másként. Az esetleges konfliktusos helyzeteket  párbeszéd útján kívánja feloldani.

Az Alkotmánybíróság elnöke előadásában hangsúlyozta a magyar Alkotmánybíróság integrációs felelősségét is, amelynek értelmében meg kell óvnia a magyar alkotmányos berendezkedés egyediségét jelentő értékeit, lényegében a magyar alkotmányos identitást. Mint elmondta: „Csak ennek a védelmével valósulhat meg az egység a sokféleségben és maradhat a Szerződések szerinti mederben az integrációs folyamat. Ki kell emelnünk, hogy a tagállami alkotmányok közül egyedülálló módon csak a magyar Alaptörvény tartalmazza az alkotmányos identitás védelmének követelményét, amely így az Alkotmánybíróság és minden állami szerv számára kötelező.”

Sulyok Tamás leszögezte: „Az Alaptörvény a társadalmi béke záloga.” Véleménye szerint  aki manapság  a társadalmi béke és a közrend elsődleges garanciáját, jelesül az Alaptörvényt kívánja alkotmányellenes eszközökkel ignorálni,  kiiktatni, megsemmisíteni, az a demokratikus párbeszéd  keretein kívül helyezi magát.

„Az ilyen, egyértelműen alkotmányellenes és a társadalmi rendet fenyegető megnyilvánulásokkal szemben az Alkotmánybíróság mint az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve csakis a zéró tolerancia elvét tarthatja érvényesítendőnek. Az Alkotmánybíróság – mint eddig is – minden alkotmányos eszközzel a legmesszebb menőkig él, és élni is fog annak érdekében, hogy megvédje a társadalmi békét, a polgárok és társadalmi szervezeteik alapvető jogait, személyi és vagyoni biztonságát.” – fejtette ki az elnök.

Az Alaptörvény hatályba lépése óta eltelt 10 esztendőt összegezvén Sulyok Tamás a következőket ismertette.

„Az Alkotmánybíróság 867 érdemi határozatot hozott és 264 jogszabályi rendelkezést, valamint 132 bírói döntést semmisített meg határozataiban. 44 mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, 61 alkotmányos követelményt írt elő, és 57 alkalmazási tilalmat rendelt el, azaz  összesen 558 esetben avatkozott be a hatalmi ágak által meghozott aktusokkal összefüggésben az alapjogok és alkotmányos rend védelme érdekében.

Az Alkotmánybíróság tevékenységét azonban nem csupán kvantitatív alapon fontos megítélni. Tartalmi, kvalitatív szempontból is igen jelentős alapjogvédelem-erősítő fejlődést tett lehetővé a tíz éve született Alaptörvény.

Jelentős vívmányok születtek a legfontosabb alapjogok tekintetében.

Az Alkotmánybíróság több ízben megvédte a sajtó szabadságát, a demokrácia egyik legfontosabb intézményes előfeltételét. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk terjesztése, és alaptörvénybeli feladatának ellátásáért senki nem marasztalható el. Az Alkotmánybíróság világossá tette, hogy a tájékoztatás nem visszaélés a sajtószabadság gyakorlásával, és a személyiségi jogok sérelmére való hivatkozás ritkán alapozza meg a sajtószabadság gyakorlásának a korlátozását.

A vallásszabadsággal összefüggésben az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy a különböző vallási közösségek tagjai között nem tehető különbség: minden vallási közösség valamennyi tagját megilleti a vallásszabadság joga.

Az Alkotmánybíróság a bírói függetlenséget sem engedte csorbítani. Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentését előíró törvényi szabályokat. Kifejtette továbbá, hogy az Alaptörvényből nem következik olyan nemzetbiztonsági érdek, amely a bírók megszorítás nélküli nemzetbiztonsági ellenőrzésének szükségességét igazolná.

Fontos és előremutató döntések születtek a gyülekezési jog gyakorlása kérdésében is. Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg a testület, amiért a törvényalkotó nem szabályozta a gyülekezéshez való alapjog és a magánszférához való alapjog kollíziója esetén az ütköző alapjogok feloldásának szempontjait és annak eljárási kereteit.  Mindezzel egy új technikát honosított meg a hazai alkotmánybíráskodásban, a fair balance, németül schonender Ausgleich, azaz az alapjogok közti egyensúly elvét.

Az Alkotmánybíróság legnagyobb nemzetközi figyelmet kiváltó határozata az úgynevezett kvóta-határozat volt. Ebben az Alaptörvény uniós klauzulájának absztrakt értelmezése alapján megállapította, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálhatja, hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát.

A határozatban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az Európai Unió az Alapjogi Charta és az Európai Unió Bírósága révén az alapvető jogok kielégítő védelmét biztosítja. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem mondhat le az emberi méltóság és az alapvető jogok védelméről, és biztosítania kell, hogy az Európai Unióban megvalósuló közös hatáskörgyakorlás ne járjon az emberi méltóság vagy más alapvető jogok lényeges tartalmának sérelmével.

Az Európai Unió közös hatáskörein túlterjeszkedő uniós jogi aktusokkal kapcsolatban az Alkotmánybíróság a két fő korlátot állapított meg. A közös hatáskörgyakorlás egyrészt nem sértheti Magyarország szuverenitását, másrészt nem járhat az alkotmányos önazonosság sérelmével.

Szintén az elmúlt évtized nagy sikerei közé tartozik, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz típus, vagyis az alaptörvény-ellenes bírói ítéletet támadó alkotmányjogi panasz hatékony jogorvoslatnak tekintendő az Emberi Jogok Európai Bírósága szempontjából. A magyar Alkotmánybíróság nem megkerülhető, mielőtt bárki a strasbourgi szervhez fordulna panaszával, igénybe kell vennie a hazai intézmény eljárását.”

Beszéde zárásaként az Alkotmánybíróság elnöke a múltat felidézve és a jövőbe tekintve így összegzett: „Az Alaptörvénnyel az Alkotmánybíróság a rendszerváltás zárókövéből a jogállami jogrend zárókövévé vált. Amíg ugyanis a rendszerváltás záróköveként az Alkotmánybíróság az absztrakt utólagos normakontroll hatáskörét gyakorolva negatív jogalkotóként jellemzően a törvényhozó hatalom felett gyakorolt alkotmányos kontrollt, addig az Alaptörvény szerint a jelenlegi Alkotmánybíróság mindhárom hatalmi ág: a törvényhozás, a végrehajtás és a bírói hatalom felett is alkotmányos kontrollal él, és az Alkotmánybíróságnak egyedül az alkotmányozó akarata előtt kell meghajolnia. Ebben a struktúrában válik az Alkotmánybíróság a jogrendboltozatának meg- és fenntartójává. Bízom benne, hogy ez a zárókő még sok további évtizedig fog szilárd tartást biztosítani hazánk jogrendjének.”