EN

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján a kihirdetése előtt megvizsgálta az állami földvagyon kezelésének szabályait módosító törvény Alaptörvénnyel való összhangját. A testület ma meghozott és nyilvánosan kihirdetett határozatában az indítvány két elemének helyt adott, ezért a törvény nem hirdethető ki.

Az Országgyűlés 2015. április 28-ai ülésnapján fogadta el az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt. Áder János köztársasági elnök a törvényt nem hirdette ki, hanem előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.

Az Alkotmánybíróság a vizsgálata során egyrészt megállapította, hogy a törvény egyes védett földterületeket a Nemzeti Földalapba vont volna, ami az Alaptörvény alapján sarkalatos szabályozási tárgyköröket érint. A törvény e rendelkezéseinek elfogadásához ezért a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazatára lett volna szükség. Mivel a szavazás során az Országgyűlés egyszerű többséggel fogadta el a törvényt, az a minősített többséget igénylő rendelkezések vonatkozásában alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította, hogy – a köztársasági elnök indítványában foglaltakkal ellentétben – nem igényel kétharmados többséget az a törvénymódosítás, melynek nyomán egyes, magántulajdonba került védett természeti területek kisajátításának a határideje három évvel kitolódna, továbbá a kisajátítást kérő személye is megváltozna.

Az Alkotmánybíróság másrészt alaptörvény-ellenesnek találta, hogy a törvény egyes állami tulajdonú védett természeti területek esetében megszüntette volna a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelést. A vagyonkezelést ezt követően az a Nemzeti Földalap végezte volna, amely elsősorban gazdasági természetű földbirtok-politikai irányelvek alapján jár el, tevékenysége során a természet védelme nem elsődleges szempont. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy bár a szervezetrendszer megváltoztatható, ez nem járhat a természetvédelem már elért jogszabályi szintjének csökkenésével, sőt a csökkenés kockázatával sem. A törvénymódosítás viszont – mivel nem tartalmaz megfelelő garanciákat – éppen ezzel jár, ami az Alaptörvény sérelmét okozza.

Nem találta azonban alaptörvény-ellenesnek az Alkotmánybíróság, hogy a törvény a Nemzeti Földalapba tartozó egyes földrészletek esetében a haszonbérleti szerződések felmondását lehetővé tette, illetve a fennálló előhaszonbérleti jogok megszüntetéséről rendelkezett.

A törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességére tekintettel a törvény nem hirdethető ki.

A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Kiss László, Lévay Miklós, Salamon László és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

Az ügy adatlapja, az indítvány és az ügyben született döntés ezen a linken olvasható.

Budapest, 2015. június 1.

(Fotó: Szigetváry Zsolt)