EN

Az Alkotmánybíróság ma meghozott határozatával az Alaptörvényben foglalt 30 napos határidőn belül elbírálta az alapvető jogok biztosának az Alaptörvény negyedik módosítását támadó indítványát. A testület az alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségére vonatkozó indítványt nem találta megalapozottnak, tartalmi vizsgálatot pedig hatáskör hiányában nem végzett. A határozat ugyanakkor megjegyzi, hogy a támadott rendelkezések alapján megalkotandó külön jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata során az Alkotmánybíróság az alaptörvényi rendelkezéseket úgy fogja értelmezni, hogy azok mind az Alaptörvényben, mind pedig az európai uniós és a nemzetközi jogi kötelezettségekben megjelenő alapvető elvekkel és értékekkel egységes, ellentmondásmentes rendszert képezzenek.

Az alapvető jogok biztosa Magyarország Alaptörvénye negyedik módosítása (Atmód4.) egyes rendelkezései közjogi érvénytelenségének – és ezért alaptörvény-ellenességének – megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól, és indítványozta a támadott rendelkezések megsemmisítését. Az indítvány első része azokat a rendelkezéseket támadta, amelyeket az Országgyűlés az Alkotmányügyi bizottságnak a részletes vita lezárását követően benyújtott módosító javaslatai alapján anélkül fogadott el, hogy a plenáris ülésen megvitatta volna azokat. A biztos álláspontja szerint ez az eljárás formálisan ugyan megfelelt a Házszabály előírásainak, azonban nem biztosította, hogy a képviselők a demokratikus alkotmányozás egyik nélkülözhetetlen előfeltételeként kifejthessék véleményüket a plenáris ülésen. Az indítvány második része pedig az Atmód4. egyes rendelkezéseit azért tartotta közjogilag érvénytelennek, mert feloldhatatlan belső ellentmondást okoznak az Alaptörvényben.

Az Alkotmánybíróság áttekintette a korábbi gyakorlatát és az Alaptörvény szabályai alapján megvizsgálta az Alaptörvény módosításának felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét. A testület kifejtette, hogy korábbi gyakorlatában egyfelől megállapította hatáskörét az alkotmánymódosítás közjogi érvényességének vizsgálatára, másfelől viszont nem terjesztette ki hatáskörét az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatára. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy nem alkothatja és nem is változtathatja meg az alkotmányt, amelyet mérceként kell alkalmaznia a jogszabályok felülvizsgálata során. Az Atmód4.-ben az Országgyűlés ezzel egyezően úgy döntött, hogy az Alaptörvény módosításának alkotmányossági vizsgálatára kizárólag eljárási követelmények alapján van lehetősége az Alkotmánybíróságnak.

Az indítvány első részével összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az országgyűlési képviselők, illetve a frakciók kifejthették volna véleményüket a szóban forgó módosító javaslatokról, nem volt ugyanis akadálya annak, hogy a részletes vita újbóli megnyitását kezdeményezzék, vagy a módosításokhoz zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtsanak be. Záróvitára épp azért nem került sor, mert ilyen indítvány nem érkezett. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt ebben a részében elutasította.

Az indítvány második részével összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította: az indítvány arra irányult, hogy a testület az Atmód4. egyes rendelkezéseit tartalmilag vesse össze az Alaptörvény más rendelkezéseivel, illetőleg az ezekből levezetett, a korábbi alkotmánybírósági határozatokban kifejtett érvekkel és követelményekkel. Ehhez azonban az alaptörvény-módosítás tartalmi – nem pedig eljárási – vizsgálatára lenne szükség, melyre az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. A testület ezért az indítványt ebben a részében érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

Az Alkotmánybíróság határozata mindazonáltal hangsúlyozza, hogy az alkotmányozó az Atmód4.-ben foglaltak részletszabályait külön törvényekre, illetve önkormányzati rendeletekre bízta, és ezekben nem hagyhatók figyelmen kívül az alapvető jogok egymással összefüggő rendszeréből a mindenkori törvényhozó és alkotmányozó hatalomra is kiterjedő korlátok, melyek az Európai Uniós tagállami kötelezettségekből, a nemzetközi jog és a magyar jog összhangjának biztosításából, illetve a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak elfogadásából is következnek. Az Alaptörvény felhatalmazása alapján megalkotandó külön jogszabályok alkotmányosságának esetleges vizsgálata során az Alkotmánybíróság el fogja végezni a vonatkozó alaptörvényi rendelkezések értelmezését. Az értelmezéseknek ellentmondásmentes rendszert kell képezniük. Magyarország nemzetközi szerződéseiben vállalt, az uniós tagsággal együtt járó kötelezettségei, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai, az azokban megjelenő alapvető elvek és értékek ugyanis olyan egységes rendszert képeznek, mely sem az alkotmányozás, sem a jogalkotás, sem pedig az Alkotmánybíróság általi alkotmányossági vizsgálat lefolytatásakor nem hagyhatók figyelmen kívül.

A határozathoz Bragyova András, Kiss László, Lévay Miklós és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt, Juhász Imre, Kovács Péter, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírók pedig párhuzamos indokolást csatoltak.

A határozat teljes szövege itt olvasható.