EN

Az Alkotmánybíróság fenntartja azt a korábban tett megállapítását, hogy a rendőri intézkedésről készült film- és képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló, vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül.
Az Alkotmánybíróság ma meghozott és nyilvánosan kihirdetett két határozatában, alkotmányjogi panaszok alapján indult eljárásokban, megsemmisítette az ezzel ellentétes bírói döntéseket, mert azok sértették az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében foglalt sajtószabadságot.

Az egyik ügy alapjául szolgáló bírósági ügyben a bírósági végrehajtási cselekményt biztosító rendőrről készült felvételt anélkül tette közzé egy sajtóorgánum az internetes honlapján, hogy az érintett hozzájárulását kérte volna vagy személyét kitakarással vagy más módon felismerhetetlenné tette volna. A felvétel nyilvánosságra kerülése az érintett rendőr állítása szerint számára nem vagyoni kárt okozott, és emiatt kártérítést követelt. Az elsőfokú bíróság az eljáró rendőrt nem tekintette közszereplőnek, ezért megállapította, hogy képmásának engedélye nélkül való felvétele és felismerhető módon történt közzététele jogsértőnek minősült. A Fővárosi Törvényszék 56.Pf.632.194/2015/3. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta.

A IV/2950/2015. ügyszámú ügy adatlapja és az indítvány ezen a linken érhető el.

A másik ügyben egy online tartalomszolgáltató a felperes rendőr hozzájárulása nélkül hozzáférhetővé tette képmását honlapja képgalériájában. Az érintett rendőr szerint ezzel megsértette a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. A bíróság megállapította a jogsértést, és elégtételre kötelezte a tartalomszolgáltatót. Az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a 2.Pf.20.186/2014/4. számú ítéletében, majd a Kúria a Pfv.IV.20.283/2015/4. számú ítéletében helyben hagyta.

A IV/572/2015. ügyszámú ügy adatlapja és az indítvány ezen a linken érhető el.

Az indítványozók alkotmányjogi panaszaikban mindkét ügyben úgy vélték, hogy a bírósági döntések sértik a véleménynyilvánítás szabadságukat, és a sajtószabadságot, és hivatkoztak az Alkotmánybíróság e tárgyban született korábbi, 28/2014. (IX. 29.) AB határozatára is.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott bírósági döntések sértik a sajtószabadságot. A határozatokban utalt a testület a korábbi határozatára, mely szerint amíg a tájékoztatás nem visszaélés a sajtószabadság gyakorlásával, a személyiségi jogok sérelmére való hivatkozás ritkán alapozza meg a sajtószabadság gyakorlásának a korlátozását. A nyilvánosság figyelme elé került személyről készült képmás általában az engedélye nélkül nyilvánosságra hozható, feltéve, ha az nem esik a sajtószabadsággal való visszaélés alá (ilyen pl. az öncélú közzététel), illetve amikor az emberi méltóság védelme fontosabb (ilyen pl. az egyébként közérdeklődésre számot tartó eseményről készült felvétel körében a megsérült rendőr szenvedését megörökítő felvétel).

Az Alkotmánybíróság ezért mindkét ügyben megsemmisítette a támadott bírósági döntéseket.

A határozatokhoz dr. Dienes-Oehm Egon és dr. Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményt fűztek.

Az Alkotmánybíróság határozatainak teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható, a IV/2950/2015. ügyszámú ügyben ezen a linken, a IV/572/2015. ügyszámú ügyben ezen a linken.

Budapest, 2016. október 18.