Az Alkotmánybíróság közleménye a guberálást szankcionáló önkormányzati rendelet alkotmányosságáról

1. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkormányzati rendeletben szabálysértéssé nyilvánított „szemetet önt ki” elkövetési magatartás megvalósítja a magasabb szintű szabálysértési kormányrendeletben foglalt köztisztasági szabálysértést. A két rendelet eltérő normatartalma és jogkövetkezménye pedig arra vezethet, hogy a jogalkalmazó diszkrecionális döntésén múlik, hogy a szemetelést melyik jogszabályi rendelkezés alapján ítéli meg, és nem zárható ki az ugyanazon cselekmény miatti kétszeres büntetés sem. Ez egyfelől sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményét, másfelől ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésével, amely szerint önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes más jogszabállyal.

2. A kaposvári önkormányzat szabálysértéssé nyilvánította továbbá, ha valaki „a közterületre kihelyezett gyűjtőedényzetből szemetet (…) vesz ki” vagy guberál. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ezek a magatartások a szemetelés körén kívül eső cselekmények,  amelyeknek a szabálysértéssé nyilvánításával az önkormányzat túllépett jogalkotó hatáskörének az Alkotmányban és a törvényekben biztosított keretein. Az Alkotmánybíróság tekintettel volt arra, hogy a guberálási tevékenység többnyire az életben maradáshoz szükséges javak megszerzésére irányuló, mások jogait és a közrendet nem sértő kényszerű cselekvés, amelynek a társadalomra való veszélyessége nem állapítható meg. Ezért az a rendeleti szabály, amely pénzbírsággal (és annak meg nem fizetése esetén a személyi szabadságot korlátozó közérdekű munka és elzárás kiszabásával) fenyegeti a guberálókat, súlyosan veszélyezteti az érintett magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók létfenntartását.

3. Végül az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy ha az önkormányzat szabálysértéssé nyilvánítja a szemetelést meg nem valósító cselekményeket (a dolgok szemétből való kivételét és a guberálást), azzal a hajléktalan vagy az egzisztenciálisan más módon kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket stigmatizálja. Ez pedig az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében tiltott egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetést okoz.

A határozathoz dr. Bragyova András, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Kiss László, dr. Lenkovics Barnabás és dr. Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást, dr. Pokol Béla és dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

A határozat teljes szövege itt olvasható.