EN

Az Alkotmánybíróság ma meghozott határozatában megállapította: a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számítása kivételével nem alaptörvény-ellenesek az új fővárosi választási rendszer alapvető szabályai. Az alaptörvény-ellenes rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette, egyebekben az indítványokat elutasította.

Az Alkotmánybíróság másrészt alaptörvény-ellenesnek ítélte, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást. Az Alkotmánybíróság ezért ezt a rendelkezést megsemmisítette.

Ötvenhét országgyűlési képviselő a fővárosi közgyűlés tagjainak választására vonatkozó új szabályok alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Álláspontjuk szerint alaptörvény-ellenes, hogy a fővárosi kerületek polgármesterei megválasztásukkal egyben a fővárosi közgyűlés tagjaivá is válnak. Az indítványozók szerint egyrészt így a fővárosi közgyűlés huszonhárom tagját a választópolgárok nem közvetlen szavazással választják meg, másrészt sérül az egyenlő választójog követelménye is, hiszen az egyes kerületek választópolgárainak szavazatai különböző súllyal esnek latba, mivel az egyes kerületekben élő választópolgárok száma jelentős eltérést mutat. Álláspontjuk szerint a választójog egyenlőségét az a szabály is sérti, amely a kompenzációs listás mandátumszerzés körében a vesztes polgármester-jelöltekre leadott szavazatok súlyozását írja elő, mivel ez a nagyobb lélekszámú kerületekben élő választópolgárok szavazatának sokszoros súlyt ad. Az indítványozók a személyes adatokhoz való jog alaptörvény-ellenes korlátozásának tartották, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást.

1. A szavazás közvetlenségével összefüggésben az Alkotmánybíróság kifejtette: a választás közvetlensége azt jelenti, hogy a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választások során, és nem választási megbízottakat választanak. Ezek alapján a támadott szabályozás nem sérti a közvetlen választás alapelvét. A választópolgárok közvetlenül választják meg a kerületi polgármestereket, akik a megválasztásuk következtében egyben a fővárosi közgyűlés tagjai is lesznek. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy a jogalkotó kellően alátámasztott indokok alapján ne alkothatna olyan választási rendszert, amelynek következtében a választópolgár közvetlen szavazatával két különböző önkormányzati tisztségre ugyanazt a személyt, egyszeri szavazással választja meg. A fővárosi önkormányzati választási rendszer részbeni átalakítására megfelelő és elfogadható indok volt, hogy a jogalkotó a fővárosi önkormányzati rendszer két szintjének működési problémái orvoslására a fővárosi kerületi polgármestereket a fővárosi közgyűlésbe kívánta integrálni.

2. A választójog egyenlőségéből fakadó alkotmányos követelményeket az Alkotmánybíróság a fővárosi önkormányzati rendszer sajátosságaira tekintettel értelmezte és alkalmazta. Mivel az egyes fővárosi kerületek lakosságszáma között jelentős eltérés van, az Alkotmánybíróságnak a választási szabályozást a maga egészében, komplexitásában értékelve arról kellett állást foglalnia, hogy az egyenlőtlenség kompenzálására a jogalkotó által beépített szabályok alkalmasak-e az egyenlőség szűken vett sérelmének kiegyenlítésére.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kompenzációs listás megoldáshoz kapcsolódó, a töredékszavazatok súlyozott számítását alkalmazó módszer önmagában matematikailag, és ezáltal alkotmányossági szempontból sem alkalmas eszköz az egyes fővárosi kerületek lélekszámából fakadó különbségek kiküszöbölésére. Ráadásul ez a megoldás másfajta egyenlőtlenséget eredményez az egyes választópolgárok szempontjából. A súlyozási rendszer következtében ugyanis a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok a legnagyobb kerület választópolgárai esetében hatszoros szavazati értéket képviselnek a legkisebb kerület választópolgárai szavazatának értékéhez képest. Ez a súlyozási rendszer tehát önmagában nézve szemben áll a választójog egyenlő értékűségével, ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

A fővárosi kerületek eltérő lakosságszámából adódó, a választójog egyenlőségének sérelmét eredményező állapot kiegyenlítésére vezette be a törvényhozó azt a döntéshozatali szabályt, amelynek értelmében a fővárosi közgyűlésben csak akkor kapja meg egy javaslat a szavazatok többségét, ha a meghatározott szavazatarány mellett a főváros lakosságszámának együttesen több mint a felét kitevő lakosságszámú fővárosi kerületek polgármesterei is megszavazzák azt. A kettős többségi rendszer célja annak biztosítása, hogy a fővárosi kerületek összességében a lakosságszámuk arányában legyenek képviselve a fővárosi közgyűlésben a döntések meghozatalakor. Az Alkotmánybíróság megállapította: a fővárosi önkormányzat hatékony és eredményes működése, a kerületi polgármesterek integrálása a fővárosi közgyűlésbe, a fővárosi kerületek történelmileg kialakult határai alkotmányosan elfogadhatóvá teszik az eltérést az egyes kerületek lakosságszámához igazodva, mert az eltérésből adódó különbséget megfelelően ellensúlyozza a kettős döntéshozatali rendszer.

A fővárosi közgyűlés tagjainak választására vonatkozó új szabályok kapcsolatos elutasító döntésre és a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számítására vonatkozó rendelkezés megsemmisítésére vonatkozóan dr. Balogh Elemér, dr. Bragyova András, dr. Kiss László, dr. Kovács Péter, dr. Lévay Miklós, dr. Paczolay Péter különvéleményt fűzött. Az utóbbi döntéssel rajtuk kívül dr. Salamon László alkotmánybíró sem értett egyet, ezért ő is különvéleményt írt. Dr. Stumpf István, dr. Szalay Péter és dr. Szívós Mária alkotmánybíró a fővárosi önkormányzati választására vonatkozó új szabályozással kapcsolatban párhuzamos indokolást fűzött a határozathoz.

3. A személyes adatokhoz való jog korlátozását kifogásoló indítvány kapcsán az Alkotmánybíróság megállapította, hogy sem más alapjog érvényesülése, sem valamely alkotmányos érték védelme nem indokolja, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhessen tájékoztatást. Az alaptörvény-ellenes korlátozást az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A határozatnak ezzel kapcsolatos rendelkezését a teljes ülés valamennyi tagja támogatta.

A határozat teljes szövege ezen a linken olvasható.

Budapest, 2014. július 21.