Az Alkotmánybíróság határozata a szolidaritási hozzájárulás egyes kérdéseiről

Az indítványozó önkormányzat a szolidaritási hozzájárulás 2025. évi központi költségvetésben foglalt azon szabályát támadta, amely kivonta a szolidaritási hozzájárulás megállapítását és levonását a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak hatálya alól, valamint azt a miniszteri rendeletet, amely a szolidaritási hozzájárulás konkrét mértékét rögzítette. Álláspontja szerint a szabályozás megvalósítja a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog, a jogállamiság elvéből fakadó garanciák, a tulajdonhoz való jog, valamint az önkormányzati tulajdonosi jogok és autonómia sérelmét. Az Alkotmánybíróság döntésében kimondta: ezzel a szabályozási megoldással a jogalkotó megszüntette a szolidaritási hozzájárulás megállapítására és levonására irányuló eljárás egyedi ügy és egyedi ügyintézés jellegét, így nemcsak egy konkrét törvény hatálya alól vonta ki a szabályozást, hanem az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének hatálya alól is. Megfelelő eljárási törvényi háttér nélkül ugyanis az egyedi ügy intézésével szemben támasztott alaptörvényi követelmények nem érvényesülhetnek. A szolidaritási hozzájárulás megállapításának ezen szabályozása – a hatósági eljárási szabályok alóli kivonása és az összegek rendeletben történő rögzítése – egyúttal azt is eredményezi, hogy az érintett önkormányzatoknak sem „közvetlen”, sem „közvetett” bírói út nem áll rendelkezésére, hogy fizetési kötelezettségük megállapítását, összegszerűségét vitassák. Ez pedig megvalósítja az Alaptörvény együttesen értelmezett XXIV. cikke (tisztességes hatósági eljáráshoz való jog), XXVIII. cikk (1) bekezdése (tisztességes bírósági eljáráshoz való jog) és (7) bekezdése (jogorvoslathoz való jog) sérelmét. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság 2026. december 31-i hatállyal megsemmisítette a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény (Kvtv.) 2. melléklet II. fejezete 1. pont 1.5 alpontjának „valamint az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás megállapítására és a nettó finanszírozás keretében történő levonására” szövegrészét, valamint a Kvtv. 78. § (4) bekezdését. A testület ezenkívül alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a települési önkormányzatok által 2025. évben teljesítendő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás összegéről szóló 1/2025. (II. 11.) NGM rendelet 1. mellékletének az indítványozó helyi önkormányzatot érintő 481. sorát is.

Az Alkotmánybíróság a jövőre nézve hangsúlyozta: A szolidaritási hozzájárulás esetében egy különösen összetett költségvetési – elszámolási konstrukcióról van szó, amely jelentős összegek átcsoportosításával is együtt jár. A pro futuro megsemmisítéssel lehetővé válik, hogy a jogalkotó ezeket az elszámolási viszonyokat komplexen újra rendezze. A nemzetközi szabályozási mintákból számos megoldási alternatíva kínálkozik arra, ha a jogalkotó egy ilyen típusú, a „tehetősebb” önkormányzatok számára előírt fizetési kötelezettséget kíván bevezetni. Annak megítélése, hogy a szolidaritás érvényesülését az önkormányzatok között mely megoldás szolgálja a legjobban, a jogalkotó mérlegelésébe tartozó kérdés; a szabályozás kidolgozása során az Alaptörvényből és a nemzetközi kötelezettségekből fakadó elvárásoknak megfelelő szabályozási konstrukciót kell kialakítani. Amennyiben a jogalkotó a jelenlegi vagy ahhoz hasonló szisztéma fenntartása mellett dönt, az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdéséből fakadó követelmények érvényesülését biztosítani kell.

Az ügy előadó alkotmánybírója Patyi András alkotmánybíró volt. A döntéshez Horváth Attila alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.

Az Alkotmánybíróság határozata az alábbi linken >> olvasható.