Az Alkotmánybíróság fellépett a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek védelmében

Az Alkotmánybíróság eljárása 53 országgyűlési képviselő indítványa alapján indult. Az indítványozók a nemzeti köznevelésről szóló törvény azon módosítását támadták, amely az eddig minden tanulóra kiterjedő mentesítési lehetőséget a sajátos nevelési igényű tanulókra szűkítette. A korábbi szabályozás valamennyi olyan tanuló számára lehetővé tette az érdemjegyekkel történő értékelés alóli, valamint egyes tantárgyak, vagy tantárgyrészek alóli mentesítést, akiknél szakértői vélemény erre alapot adott. Az indítványozók álláspontja szerint a mentesítés lehetőségétől eleső tanulók hátrányos megkülönböztetést szenvednek el, részben azért, mert számukra teljesíthetetlen követelményeknek kell megfelelniük. Emellett nézetük szerint a támadott rendelkezések sértik a tanulók művelődéshez való jogát is.

Az Alkotmánybíróság felhívására az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség a sajátos nevelési igénnyel szemben érdemben fejleszthető, nem olyan károsodás, amely akadályozná a társadalmi szerepvállalást. Amennyiben a felmentés következtében a tanuló nem sajátít el alapvető tudástartalmakat, hátrányba kerülhet a többi tanulóval, később pedig a többi munkavállalóval szemben.

Az Alkotmánybíróság megállapította: bár a két tanulói csoport a különleges oktatási igény alapján összehasonlítható, a köztük való különbségtétel nem önkényes, mivel eltérő mértékű tanulási nehézségekkel rendelkeznek. Kizárólag az egyéni szempontok vizsgálatát követően állapítható meg, hogy az értékelés bevezetése a konkrét tanulóra nézve hátrányt jelent-e, vagy eredményes. Nem nevesíthető olyan egységes csoport, amelyet a szabályozás hátrányosan érintene. Az Alkotmánybíróság szerint a támadott rendelkezés a tanulók művelődéshez való jogát sem akadályozza, az Alaptörvényből ugyanis nem vezethető le alanyi jogosultság valamely tantárgy alóli felmentésre. Mindezek alapján a testület az indítványt elutasította.

Mindazonáltal az Alkotmánybíróság határozatában kiemelte: az Alaptörvény minden gyermek számára alanyi jogként biztosítja a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelmet. Ahhoz, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek a jövő generációinak aktív tagjaivá tudjanak válni, olyan közoktatási szabályrendszer fenntartása szükséges, amely képes megfelelni az ő speciális igényeiknek.  A testület megállapította: a hatályos rendelkezések nem biztosítják megfelelően a tanulók egyéni képességeikhez igazodó fejlődését. Az állam a közoktatás átalakításakor nem számolhat fel valamely szakmailag indokolt kedvezményt anélkül, hogy ezzel egyidejűleg ne gondoskodna más, a megszüntetett kedvezménnyel egyenértékű könnyítésről, így az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – a jogalkotó mulasztását állapította meg. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a különböző szakmai módszertani álláspontok alkalmasságának, eredményességének megítélése nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, az ugyanis szakmai és nem alkotmányossági kérdés.

A határozathoz dr. Szabó Marcel alkotmánybíró párhuzamos indokolást, dr. Czine Ágnes, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Stumpf István és dr. Szívós Mária alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt. A határozat teljes szövege és az ügy adatlapja itt tekinthetők meg.