Az Alkotmánybíróság és a Kúria közös kutatási programja és pályázati felhívása

Pályázati felhívás

Az alkotmányozó hatalom öt esztendővel ezelőtt elfogadta Magyarország új Alaptörvényét, mely az 1989. évi XXXI. törvény, azaz az Alkotmány helyébe lépett. Az Alaptörvény tartalmának meghatározásakor az alkotmányozó nem hagyhatta figyelmen kívül az 1989-től 2011-ig eltelt időszakban bekövetkezett jogállami jogfejlődést sem. Alkotmányjogi szempontból az egyik legkarakteresebb változást kétségkívül az alkotmányjogi panasz intézményének új szabályozása jelentette, amely bizonyos szempontból az Alkotmánybíróságot is az igazságszolgáltatás rendszeréhez kapcsolta, még akkor is, ha a bírósági rendszer szempontjából ezt a kapcsolódást szervezeten kívülinek kell tekinteni.

A valódi alkotmányjogi panasz – mint az egyedi ügyben hozott bírói ítélet megsemmisítését lehetővé tevő intézmény – csak önkorlátozáson alapuló együttműködés útján lehet sikeres. Önkorlátozás az Alkotmánybíróság részéről, hogy csak a bírói döntéseket érdemben befolyásoló Alaptörvény-ellenesség esetén vagy ennek hiányában csak alapvető alkotmányjogi kérdés fennállásakor, és csak alkotmányossági (tehát ne törvényértelmezési) szempontból folytassa le vizsgálatát. Az önkorlátozás a bíróságok részéről pedig azt jelenti, hogy követniük kell az Alkotmánybíróság alaptörvény-értelmezését akkor is, ha nem értenek vele teljes mértékben egyet.

Az önkorlátozáson alapuló együttműködés különös hangsúlyt kap a legfőbb bírói szerv, a Kúria és az Alkotmánybíróság kapcsolatában. Ennek oka egyrészt az a – magyar jogi hagyományokból is következő – felfogás, amely a valódi alkotmányjogi panaszt jogorvoslatként értelmezi, másrészt az a körülmény, hogy eredményes alkotmányjogi panasz esetén a Be. és a Pp. hatálya alá tartozó ügyekben a Kúria dönt az eljárás további menetéről. A két alkotmányos intézmény eljárásainak összehangolását a hatályos jog nem határozza meg minden részletre kiterjedően: azt a gyakorlat alakította és alakítja ma is.

Mindezek alapján a Kúria és az Alkotmánybíróság közös kutatási programot indít az Alaptörvény követelményei érvényesülésének bemutatására, melynek keretében öt fő témakör tudományos elemzésére kerül sor:

1. Az Alkotmánybíróság és a legfőbb bírói szerv kapcsolata a hatásköri rendelkezések alapján (külföldi kitekintéssel)

2. A felülvizsgálati és az alkotmányjogi panaszeljárások párhuzamosságából adódó eljárási kérdések

3. Az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának, illetve a bírói kezdeményezések érdemi vizsgálatának feltételrendszere

4. Az Alaptörvény egészének érvényesülése (főbb alapjogonkénti elemzés)

5. A társadalom széles körét érintő olyan aktuális jogi kérdések elemzése, amelyekben az Alaptörvény gyökeres változást hozott (pl.: szülőtartás kérdése, jogos védelmi helyzet megítélése stb.)

A kutatás résztvevői egyrészt az Alkotmánybíróság tagjai, másrészt a Kúria és más bíróságok bírái közül kerülnek ki. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy a projektben – pályázat alapján – a jogtudomány képviselői is részt vegyenek, és a két intézmény megbízásából tudományos alapossággal keressék a válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket a gyakorlat még nem válaszolt meg teljes mértékben. A közös kutatás eredményeit 2017 második felében – lehetőség szerint nemzetközi – szakmai konferencia keretében kívánjuk bemutatni.

Erre a pályázatra várjuk a jelentkezéseket a projektterv bemutatásával (részletes témajavaslatok, költségvetés), melyet a palyazat[kukac]mkab.hu e-mail címen 2016. október 31. napjáig lehet benyújtani.

Budapest, 2016. szeptember 28.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese

Darák Péter, a Kúria elnöke