Az Alkotmánybíróság elutasította a lakóhely fogalmának módosításáról szóló törvényi rendelkezés ellen benyújtott utólagos normakontrollt

Az indítványozó országgyűlési képviselők a törvénynek a 2021. évi CXIX. törvénnyel módosított, 2022. január 1-jén hatályba lépő 5. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és hatálybalépésére visszamenőleges megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. A módosítást megelőző meghatározás szerint a polgár lakóhelyének fogalmi eleme az életvitelszerűség volt. Eszerint a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe volt, amelyben a polgár él. Ezzel szemben a módosítás nyomán a lakóhelyen való életvitelszerű tartózkodás követelménye megszűnik, mivel a törvény támadott módosított szövege alapján a polgár lakóhelye  annak a lakásnak vagy szállásnak a címe, amely a polgárnak az állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.

Az indítványozó országgyűlési képviselők álláspontja szerint a lakcímnyilvántartás a módosítás következtében már nem képes igazolni a tényleges helyben lakást. Továbbá mivel ez a nyilvántartás képezi a választói névjegyzék alapját, kiüresedik a lakóhellyel való szorosabb kapcsolat követelménye, amelynek viszont az országgyűlési képviselők általános választásán érvényesülő vegyes választási rendszerben és a népszavazáson egyaránt meghatározó jelentősége van. A támadott rendelkezés ezért sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményét, valamint legitim cél nélkül korlátozza a választójogot és a népszavazáshoz való jogot.

Az Alkotmánybíróság tanácsa határozatában kifejtette, hogy az állandó lakóhely fogalmának módosítására a jogalkotói indokok alapján azért volt szükség, mert a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása a Központi Statisztikai Hivatal által megállapítottan jelentős számú esetben nem a valóságot tükrözte, és a közhiteles nyilvántartás adattartalma, valamint a valós tényhelyzet közti különbség feloldására az állandó lakóhely fogalmának jogalkotó által választott új meghatározása mutatkozott alkalmasnak.

Az állandó lakóhely fogalmának módosításán kívül a jogalkotó sem a vegyes választási rendszeren, sem az állandó lakóhellyel szorosan összefüggő helyi és európai parlamenti választási és helyi népszavazási, valamint az egyéni választókerületi választójogi szabályokon nem változtatott. Az állandó lakóhely fogalmának változása pedig önmagában a politikai részvételi jogok feltételeit sem befolyásolja. Az állandó lakóhely fogalmának változása a helyi és európai parlamenti választáson és helyi népszavazáson való részvétel mellett, kizárólag az egyéni választókerületi választójog gyakorlásának helyére lehet kihatással, vagyis arra, hogy az egyéni választókerületben választásra jogosult választópolgár melyik egyéni választókerületben szavazhat.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenességére és a hatálybalépésre visszamenőleges hatályú megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

A határozat szövege az Alkotmánybíróság honlapján olvasható ezen a linken>>