Az Alkotmánybíróság elutasította a „dudálós” tüntetések résztvevői által benyújtott alkotmányjogi panaszokat

Az indítványozók 2020 áprilisában és májusában, a veszélyhelyzetre tekintettel elrendelt általános gyülekezési tilalom idején, egy előre meghirdetett autós tiltakozó esemény résztvevői vagy szervezői voltak, illetve közösségi oldalon hívták fel a figyelmet a tüntetésre. Ennek során a járványügyi előírásokat betartva, a követelésüket kifejező molinóval ellátott autójukban maradva néhány kört tettek meg a gyűlés helyszíneként meghirdetett körforgalomban, és közben dudálással adtak hangot a válságkezelő intézkedésekkel kapcsolatos tiltakozásnak. A gyűlésen résztvevőket a rendőrök intézkedés alá vonták, majd a szabálysértési hatóság az indítványozókkal szemben bírságot szabott ki. Az alkotmányjogi panasz eljárások alapjául az ezekben az ügyekben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon született bírósági döntések szolgáltak.

Az egyik ügyben a bíróság a szabálysértési hatósági határozatot részben megváltoztatta, és a pénzbírságot mérsékelte. Az indítványozó, aki a közösségi oldalán nyilvános eseményként tette közzé az előzőleg meghirdetett autós tiltakozást, a bíróság döntése ellen alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Ebben kifogásolta, hogy a bíróság a rendkívüli jogrendben hozott korlátozó intézkedések alatt jogszerűen gyakorolt véleménynyilvánításhoz való jogot minden alkotmányos indok nélkül minősítette a gyülekezési jog hatálya alá tartozó eseménnyé, és ez az indítványozó Alaptörvényben foglalt jogai sérelméhez vezetett. Az Alkotmánybíróság a határozatában kifejtette, hogy a bíróság a támadott végzésekben azt vette figyelembe, hogy az indítványozó az eseményt nyilvános eseményként hirdette meg, közügyben tartott véleménynyilvánítás céljából. Az eseménynek volt célja, napirendje, helyszíne, kezdési és befejező időpontja, az indítványozó pedig a helyszínen koordinálta az eseményeket, sajtótájékoztatót tartott, ezáltal szervezői tevékenysége is megvalósult. A testület álláspontja szerint ugyanakkor nem volt megállapítható, hogy a bíróság olyan szempontokat értékelt volna a gyűlés és a gyűlés szervezésének meghatározása során, amelyek sértették az indítványozónak az Alaptörvényben foglalt jogait. Ezért az Alkotmánybíróság a bíróság döntésével szemben benyújtott alkotmányjogi panaszt elutasította.

A másik két ügy tényállása hasonló volt. Az egyik esetben a bíróság a szabálysértési határozatot megváltoztatta, a pénzbírságot mellőzte, és az indítványozót, aki a tüntetésen részt vett, figyelmeztetésben részesítette. Ezt követően fordult az indítványozó alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint az, hogy a bíróság megállapította, hogy a véleménynyilvánítási szándékkal történő dudálással közlekedési szabálysértést követett el, sérti a békés gyülekezéshez, valamint a véleménynyilvánításhoz való jogát. A másik ügyben az indítványozó a dudálós tiltakozó esemény szervezője és résztvevője volt. A bíróság a cselekményt négy rendbeli gyülekezési joggal visszaélés és a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértésként minősítette, de a szabálysértési hatóság által megállapított pénzbírságot mérsékelte. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában úgy vélte, hogy a bíróság kellő mérlegelés nélkül fogadta el a véleménynyilvánítási jog és a gyülekezési jog közérdekre hivatkozással történő korlátozását. Azzal továbbá, hogy a bíróság elmulasztotta annak mérlegelését, hogy a dudálás a véleménynyilvánítás nonverbális módja volt-e, és e körülménytől függetlenül, tehát az alapjog-korlátozás arányosságának vizsgálata nélkül megállapította a szabálysértést, megsértette az indítványozó véleménynyilvánításhoz való jogát.

Az Alkotmánybíróság ezekben az ügyekben megállapította, hogy az indítványozók cselekményüket az általános gyülekezési tilalom időpontjában a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó és abba ütköző módon megtartott gyűlés szervezőiként, illetve résztvevőiként fejtették ki, ezért azok nem élvezték a véleménynyilvánítás szabadsága alapjogának oltalmát. Az Alkotmánybíróság nem adhatott alapjogi jogvédelmet a közlekedés rendjét sértő szabálysértési tényállást kimerítő olyan magatartás, azaz a dudálás esetén, amelyet veszélyhelyzetben, jogszabállyal elrendelt általános gyülekezési tilalom időszakában, a gyülekezési törvénybe ütköző módon, előzetes bejelentés nélkül szervezett gyűlésen tanúsítottak, és akik ezzel a gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértését valósították meg. Az Alkotmánybíróság ezért a szabálysértési figyelmeztetést, illetve bírságot megállapító bírósági végzésekkel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszokat ezekben az ügyekben elutasította. Ezekhez a határozatokhoz különvéleményt fűzött Czine Ágnes és Schanda Balázs, valamint Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró.

Az Alkotmánybíróság határozatai az Alkotmánybíróság honlapján olvashatóak.