Az Alkotmánybíróság az Országgyűlés mulasztását állapította meg a földforgalmi törvény kapcsán
2017. október 4.
A végrendeleti örökös jelenleg nem kap megváltást az államtól, ha a neki szánt földet azért nem szerzi meg, mert a hatóság – a törvényi korlátok alapján – a tulajdonszerzés jóváhagyását megtagadta. Az Alkotmánybíróság ezt a jogalkotói mulasztást alaptörvény-ellenesnek ítélte és megállapította: közérdekből korlátozható az örökléshez való jog, azonban a földtulajdont emiatt meg nem szerző végrendeleti örökös kompenzálásáról gondoskodnia kell a jogalkotónak. A testület a jogalkotói mulasztás megállapításán túl kimondta: nem érvénytelen az a végrendeleti rendelkezés, amelynek kapcsán a hatóság a tulajdonszerzés jóváhagyását megtagadta.
Az örökhagyó és az örökös örökléshez való joga az Alaptörvény védelme alatt áll, ezért minden olyan szabály, amely az öröklés címén való tulajdonszerzést korlátozza, az öröklési jogba való beavatkozásnak minősül. Azonban az Alaptörvény azt is kimondja: az alapvető jogok más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozhatók. A földtulajdon sajátos természeti és vagyoni jellemzői – például a föld nélkülözhetetlensége, véges volta – közérdekből indokolhatják a tulajdonjogszerzés korlátozását, vagyis azt, hogy a föld tulajdonjogát még végintézkedés útján sem lehet korlátlanul megszerezni. Ez nemcsak az örökösnek hátrányos, hanem egyben az örökhagyó végrendeleti szabadságának korlátozását is jelenti.
Az Alkotmánybíróság kimondta: a végrendeleti örökösnél a hatósági jóváhagyás megtagadása esetén olyan vagyoni hátrány jelentkezik, amelyet a törvény nem kompenzál, vagyis az Alaptörvény által előírt arányosság követelménye nem teljesül. A mulasztás kiküszöböléséhez az szükséges, hogy a végrendeleti örökös az állammal, mint szükségképpeni örökössel szemben vagyoni ellentételezéshez jusson. Az Alkotmánybíróság ezért mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, és felhívta az Országgyűlést egy kompenzáló szabály megalkotására 2017. december 31-ig.
A határozathoz dr. Czine Ágnes, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Salamon László és dr. Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt, dr. Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.
Az indítvány, az ügy adatlapja és a határozat elérhető ezen a linken.
Budapest, 2017. október 4.