EN

Az Alkotmánybíróság friss határozatában kimondta: az uniós jog magyarországi alkalmazhatóságának alapja az Alaptörvény. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezése során tekintettel van az Európai Uniós tagsággal együtt járó, valamint a Magyarországot nemzetközi szerződés alapján terhelő kötelezettségekre, azonban a testület alaptörvény-értelmezését egyetlen más szerv által adott értelmezés sem ronthatja le. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a menedékjog megadása nem tekinthető a magyar állam alkotmányos kötelezettségének olyan nem magyar állampolgárral szemben, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve. Ez azonban nem zárja ki, hogy a menedékjogot az Országgyűlés az általa meghatározott anyagi és eljárásjogi szabályok szerint az ilyen személyeknek biztosítsa.

Magyarország Kormánya nevében az igazságügyi miniszter fordult indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz, amelyben az Alaptörvény értelmezését kérte az Alaptörvény és az Európai Unió jogának viszonya kapcsán. Az indítvány előzményeképpen az Európai Bizottság – kötelezettségszegési eljárás keretében – hivatalos felszólítást küldött Magyarországnak, amelyben kifejtette, hogy értelmezése szerint az Alaptörvény menedékjogról szóló rendelkezései sértik a vonatkozó európai uniós szabályozást. Az indítvány által felvetett konkrét alkotmányjogi probléma az volt, hogy az Európai Unió egy szervének Alaptörvényre vonatkozó értelmezése milyen viszonyban áll az Alkotmánybíróság értelmezésével.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: Magyarország az Európai Unióban az európai egység megteremtése érdekében vesz részt, mégpedig az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése céljából. Az uniós jog nem illeszkedik bele a magyar jogforrási hierarchiába, hanem egy, az Alaptörvényben foglalt alkotmányos parancs teszi a jogrendszer részévé. Az uniós és a hazai jog egymás mellettisége a legtöbb esetben nem okoz alkotmányossági dilemmát, mivel a két normarendszer közös értékeken nyugszik. Ugyanakkor egyes nemzeti normák megítélése kapcsán az Alkotmánybíróság és az Európai Unió eltérő eredményre juthat. Mivel az Alaptörvény alkotmányos kötelezettséggé teszi az uniós jognak való megfelelést, így az esetleges ellentmondások feloldása az alkotmányos párbeszéd tiszteletben tartása mellett lehetséges. A magyar Alaptörvény autentikus értelmezése azonban az Alkotmánybíróság feladata, amelyet minden szervnek, illetve intézménynek tiszteletben kell tartania a maga előtt folyó eljárásokban. Az Alkotmánybíróság elkötelezte magát az alkotmányos párbeszéd mellett: a jelen ügyben az ún. Európa-barátság jegyében úgy értelmezte az Alaptörvényt, hogy annak normatartalma az Európai Unió jogával is összhangban álljon.

A menedékjoggal kapcsolatban az Alkotmánybíróság kiemelte: a menedékjog nem a menekült alanyi joga, hanem a Magyarország által vállalt nemzetközi szerződésekből ered. Annak a nem magyar állampolgárnak, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve, arra van alapjogilag védett igénye, hogy kérelmét a hatóság elbírálja. Az Országgyűlés feladata, hogy a menedékjog biztosításának alapvető szabályait meghatározza, és sarkalatos törvényben rögzítse.

A határozathoz dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Stumpf István, dr. Szívós Mária és dr. Varga Zs. András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, dr. Czine Ágnes, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla és dr. Salamon László alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt. A határozat teljes szövege itt, adatlapja pedig itt tekinthető meg.