Alkotmányos identitás és a tagállami alkotmánybíróságok integrációs felelőssége
2021. június 22.
„Az európai egységesülés folyamata meghatározza és formálja alkotmányos berendezkedéseinket, és természetesen vice versa: saját alkotmányos fejlődésünk is formálja az európai integráció menetét. Ezért a következő évtizedekben az uniós alkotmánybíróságok előtt álló egyik legnagyobb kihívás az, hogy felismerjék és érvényesítsék integrációs felelősségüket az európai egységesülés folyamatában.” – ezt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke mondta a Szegedi Tudományegyetem által szervezett „Nemzet, Közösség, Kisebbség, Identitás: A nemzeti alkotmánybíróságok szerepe és aktivizmusa az alkotmányos identitás védelmében” elnevezésű online konferencia keretében.
A konferenciát Trócsányi László a Magyar Jogász Egylet (MJE) elnöke nyitotta meg, aki – az Alkotmánybíróság elnökének gondolataival egybe csengve – hangsúlyozta: „Az uniós jog a nemzeti rendszereken, a nemzeti alkotmányokon alapszik. Fontos tehát leszögezni, hogy nemzeti jog és jogrendszer létezik uniós jog nélkül, de fordítva ez nem igaz.”
A MJE elnöke által vázolt logikai sorba illeszkednek a Sulyok Tamás által felvetett kérdések: „Vajon miért is olyan fontos az alkotmányos identitás az Európai Unióban? Miért hangsúlyozunk egy nehezen meghatározható fogalmat, amely sok esetben talán konkrétabb jogintézményekkel is helyettesíthető lenne?” Az Alkotmánybíróság elnöke ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a kérdés megválaszolásához nagyon fontos látnunk az Európai Unió lényegét, a sokféleséget. Hiszen a közösségben 28 sui generis jogrendszert kell összeegyeztetnünk: a 27 tagállami jogrendszert és magát az Európai Unió által alkotott jogrendet. Az alkotmányos identitás gyakorlatilag az egység a sokféleségben elvének alkotmányjogi megfelelője.
Az Alkotmánybíróság elnöke előadásában kitért arra is, hogy az Unió és a tagállamok közötti viszony nem lehet konfrontatív. Mint elmondta: „Az Alkotmánybíróság mindig is nagy hangsúlyt fektetett az európai alkotmányos párbeszédre, és ez a jövőben sem lehet másként. Az esetleges konfliktusokat a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd útján kell elsősorban feloldani, különös tekintettel az Európai Unió Bírósága és a tagállami alkotmánybíróságok közötti kapcsolatra.”
Sulyok Tamás összegzésképpen úgy fogalmazott: „A tagállami alkotmánybíróságoknak funkciójukból fakadó kötelezettségük, hogy megóvják a tagállamok alkotmányos berendezkedéseinek egyediségét jelentő értékeket, intézményeket, jogelveket, vagyis lényegében az alkotmányos identitást.”