Alaptörvény-ellenesek a Balaton-parti területek közcélú felhasználásának korlátozását lehetővé tevő egyes törvényi rendelkezések
2022. július 1.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 71. § (4) és (5) bekezdése és 76. §-a egyes szövegrészeit, valamint a 75. § (3) bekezdés b) pontját
Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező országgyűlési képviselői indítványban kifejtettek szerint a sérelmezett rendelkezések mindegyike olyan kivételszabályt tartalmaz, amely a környezet és vízpart védelmében hozott, tartalmukat tekintve a környezet védelmével kapcsolatos szabályok lazítását szolgálja. A támadott rendelkezések arra adnak ugyanis lehetőséget, hogy a 71. § (4) bekezdés szerinti esetben miniszteri rendelettel, a 71. § (5) bekezdés és a 76. § szerinti esetben kormányrendelettel, a 75. § (3) bekezdés szerinti esetben pedig helyi önkormányzati rendelettel olyan döntés szülessen, amely a törvényi szinten szabályozott beépítési korlátozásokat megkerüli.
A támadott jogszabályszövegek az indítvány szerint nem biztosítják az állam Alaptörvényben előírt természetvédelmi kötelezettségét. A támadott rendelkezések a környezet védelmét szolgáló beépítési korlátozások alól adnak garanciák nélkül felmentést, visszalépve a korábbi, tartalmilag azonos szabályozásban meghatározott védelmi szintre. A delegált alapjogkorlátozási hatáskör következtében tehát megkerülhetővé válnak a törvényekkel szemben támasztott, alapjog-korlátozásra vonatkozó alaptörvényi követelmények.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdésben foglalt egészséges környezethez való alapjogot (és ennek részeként a visszalépés tilalmát) érvényre juttató, és az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében foglalt állami intézményvédelmi kötelezettség teljesülését biztosító garanciális törvényi (fő)szabályok alóli kivételszabályokat kizárólag törvényi szinten lehet szabályozni, azok alkotmányosan nem „szubdelegálhatók” rendeleti jogforrási szintre. Jelen esetben azonban a szabályozás a törvényi szinten szabályozott főszabályok alól úgy teremt kivételt (teremti meg a kivételes rendeleti szabályozás lehetőségét), hogy azzal gyengíti az egészséges környezethez való alapjog garanciáit.
A támadott rendelkezések ezért alaptörvény-ellenesek, így azokat az Alkotmánybíróság jövőbeli hatállyal megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság határozata itt érhető el >>