Alaptörvény-ellenes a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés felülvizsgálatának jelenlegi szabályozása
2026. szeptember 29.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kötelező kegyelmi eljárás szabályait a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztések esetében.
A határozatból nem következik a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek szélesebb körű vagy könnyebb szabadulásának lehetősége. Célja nem a büntetés enyhítése, hanem annak biztosítása, hogy a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés a jogállami garanciák által meghatározott rendben történjen.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozót a bíróság tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (TÉSZ) büntetésre ítélte, vagyis kizárta őt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.
Az ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) határozatában megállapította, hogy az indítványozó esetében megvalósult az Emberi Jogok Európai Egyezményének a sérelme. Az indítványozó ezt követően előterjesztett felülvizsgálati indítványát a Kúria elutasította.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a kötelező kegyelmi eljárás szabályai nélkülözik a garanciákat. Megfelelő törvényi garanciák hiányában ezért a kötelező kegyelmi eljárás és azzal együtt a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés szabályozása nem áll összhangban az Alaptörvénnyel.
Az Alkotmánybíróság szerint az Alaptörvényből levezethető egy olyan szabályozás igénye, amely alapján a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt személyek büntetését megfelelő eljárási garanciák alkalmazásával, a büntetéstani szempontok következetes érvényesítésével, minden esetben felülvizsgálják. Egy ilyen szabályozás megalkotása a jogalkotó feladata.
Az Alkotmánybíróság a szabályozást jövőbeli időpontban, 2027. május 31-i hatállyal semmisítette meg, időt hagyva a jogalkotónak az új szabályozás kidolgozására.
A döntés nem az emberölést elkövetők szabadon bocsátásáról, hanem arról szól, hogy még a legsúlyosabb büntetések végrehajtása során is olyan eljárási garanciák érvényesüljenek, amelyek egyszerre szolgálják a társadalom védelmét, a büntetés céljait és az alkotmányos rend követelményeit.
Az ügy előadója Czine Ágnes alkotmánybíró volt, aki a döntéshez párhuzamos indokolást is csatolt. A határozathoz Handó Tünde és Horváth Attila alkotmánybírók különvéleményt fűztek.
A döntés teljes szövege az alábbi linken >> olvasható.