Alaptörvény-ellenes a magát menekültnek kiadó oknyomozó újságírót elmarasztaló bírói döntés

Az indítványozó egy internetes hírportál munkatársaként 2015 augusztusában egy tényfeltáró cikk elkészítése érdekében kirgiz állampolgárnak adta ki magát, melynek során Magyarország déli államhatáránál csatlakozott az országba érkező menekültekhez. A menekültszerep vállalása mellett azért döntött, mert ebben az időszakban az újságírók nem kaptak lehetőséget a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól arra, hogy belépjenek harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló intézményekbe, és onnan tudósítsanak. A fenti tevékenységét az eljáró hatóságok úgy értékelték, hogy a munkája során közokirat-hamisítás bűntettét és hatóság félrevezetésének vétségét követte el, amely cselekményekre nem alkalmazható a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény (Smtv.) speciális szabálya. Az elsőfokú bíróság az indítványozót megrovásban részesítette, melyet a másodfokú bíróság helybenhagyott. A felülvizsgálati eljárás során eljáró Kúria az első- és másodfokú döntéseket helybenhagyta.

Az indítványozó véleménye szerint a bíróságok az Smtv. 8. §-át nem értelmezték összhangban az Alaptörvényben biztosított szólás- és sajtószabadsághoz való joggal, és elmulasztották elvégezni az alapjog korlátozásának alkotmányosságához előírt szükségesség és arányosság tesztet, ezért a bírósági döntések sértik az Alaptörvényben foglalt véleménynyilvánítási szabadsághoz való alapjogot és a sajtószabadságot.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény IX. cikkének (1) és (2) bekezdéséből fakadó alkotmányos szempontrendszer, hogy az oknyomozó újságíró büntetőjogi felelősségének mérlegelése során a bíróságoknak értékelnie kell: az újságíró által megszerzett közérdekű információk milyen közüggyel, illetve milyen közérdekű vitában váltak fontossá a társadalom számára; ezen közérdekű információk más módon megszerezhetők voltak-e, és végül, hogy az elkövetett jogsértés, figyelemmel annak társadalmi hatására is, aránytalan vagy súlyos sérelmet okozott-e. Az eljáró bíróságok ezeket az alkotmányos szempontokat nem juttatták érvényre, így jogértelmezésük az Alaptörvény IX. cikk (1)–(2) bekezdésébe ütközik.

Ezért az Alkotmánybíróság a Kúria támadott végzését alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette annak kiemelésével, hogy kizárólag a bíróság hatáskörébe tartozik annak eldöntése – a fenti szempontrendszer figyelembevételével –, hogy az indítványozó büntetőjogi felelőssége megállapítható-e az ügyben. Az ügy előadó alkotmánybírója Czine Ágnes alkotmánybíró volt. A határozathoz Schanda Balázs és Ligeti Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást; Handó Tünde alkotmánybíró különvéleményt fűztek.

A határozat teljes szövege az alábbi linken >> olvasható.