EN

Az Országgyűlés által tegnap elfogadott, a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény az Alkotmánybíróságot is érinti. A kihirdetett veszélyhelyzet fennállásáig nagyobb felelősség hárul a testület tagjaira. A veszélyhelyzet egyben azt is jelenti, hogy a kormány rendeleteinek fő kontrollja – az Országgyűlés ülésezésének esetleges hiányában – az Alkotmánybíróság. Erre figyelemmel az Alkotmánybíróság elnöke több intézkedést is hozott.

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény legfőbb őre, mindenkor vizsgálja, hogy a bírói döntések és a jogszabályok megfelelnek-e az Alaptörvényben foglalt alkotmányossági kritériumoknak.

A járvány kitörése óta, de különösen a jelenlegi különleges jogrendben az Alkotmánybíróságnak fokozott felelősséggel kell feladatait ellátnia. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke ezekre a szempontokra is tekintettel az elmúlt hetekben és napokban számos intézkedést hozott, amelyek célja, hogy az Alkotmánybíróság működőképességét – tagjai és munkatársai egészségének megőrzése mellett – továbbra is fent lehessen tartani, a testületek ülésezhessenek és döntéseket hozhassanak.

Az Alkotmánybíróság elnöke egyebek mellett elrendelte, hogy a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet végéig az Alkotmánybíróság munkatársai ha a munkakörük jellege ezt lehetővé teszi, és ennek feltételei adottak otthon végezzék munkájukat. Az otthoni munkavégzés informatikai feltételeinek biztosítása az Alkotmánybíróság főtitkárának feladata. A veszélyhelyzet kisebb mértékben befolyásolhatja az ügyek határidőn belül történő befejezését, amit a jelenlegi helyzetben az érintettek bizonyára megértenek majd. Az Alkotmánybíróság mindazonáltal kiemelt figyelmet fordít azokra a társadalom egészét érintő kormányzati döntésekre, amelyek a veszélyhelyzet idején születnek.

Annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet idején is tudjanak döntést hozni a testületek, a veszélyhelyzet végéig az Alkotmánybíróság teljes ülése és tanácsai – a törvény értelmében videókonferencia formájában tartják majd üléseiket.

Az Alkotmánybíróság elnöke rendelkezett arról is, hogy indítványok esetében a hiánypótlást elektronikus úton is be lehet nyújtani, ha a hiánypótlásból egyértelműen kiderül az indítványozó személye és az ügy ügyszáma.

Az alkotmányjogi panaszt mindazonáltal továbbra is az elsőfokú bíróságnak kell megküldeni; ilyen esetben az elektronikus kapcsolattartás általános szabályait kell alkalmazni. Közvetlenül az Alkotmánybírósághoz elektronikus úton nem lehet indítványt benyújtani. Az ügyfélkapun beérkező megkereséseket szintén kezeli az Alkotmánybíróság, de indítványt az ügyfélkapun keresztül nem lehet előterjeszteni.

* * *

Az Alkotmánybíróság elnökének 3/2020. (III. 31.) elnöki utasítása

az Alkotmánybíróság veszélyhelyzetben történő folyamatos működésével kapcsolatos szervezeti, működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési intézkedésekről

Az Alkotmánybíróság a koronavírus-járvány kitörését követően is képes ellátni alapvető feladatait, az ügyek feldolgozása és a döntések előkészítése a megváltozott körülmények mellett is folyamatos. Annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság tagjai és munkatársai egészségének megőrzése mellett a működőképességet továbbra is fent lehessen tartani, továbbá, hogy a testületek ülésezhessenek és döntéseket hozhassanak, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 5. §-a alapján – figyelemmel az Alkotmánybíróság főtitkárának javaslataira is – az alábbi intézkedéseket rendelem el.

1. Otthoni munkavégzés

A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) végéig az Alkotmánybíróság Hivatalában a közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb szerződéses jogviszonyban foglalkoztatott személyek (a továbbiakban együtt: az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatottak) a munkájukat – ha a munkakörük jellege ezt lehetővé teszi, és ennek technikai és személyi feltételei adottak – otthoni munkavégzés keretében végzik. Az otthoni munkavégzés nem veszélyeztetheti a halaszthatatlan feladatok elvégzését. Halaszthatatlan feladat különösen az, amely a törvényi és szerződéses határidők betartásával, az adatbiztonság és az informatikai szolgáltatás biztosításával, valamint az Alkotmánybíróság épületének állagmegóvásával és a biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos. Az Alkotmánybíróság Hivatalában foglalkoztatottak közül csak azok tartózkodhatnak huzamosabb ideig – folyamatosan két órán túl – az Alkotmánybíróság épületében, akik az Alkotmánybíróság Hivatalának működéséhez szükséges olyan halaszthatatlan feladatot végeznek, amelyhez az épületben való tartózkodás elengedhetetlenül szükséges. Az önálló szervezeti egységek vezetői elektronikus úton tájékoztatják az Alkotmánybíróság elnökét (a továbbiakban: elnök), hogy a szervezeti egységük foglalkoztatottjai közül kik azok, akiknek e rendelkezés alapján időnként huzamosabb ideig az Alkotmánybíróság épületében kell tartózkodniuk. Az otthoni munkavégzés biztonságos informatikai feltételeinek biztosítása az Alkotmánybíróság főtitkárának (a továbbiakban: főtitkár) feladata.

2. A teljes ülés és a tanácsok ülésezése a veszélyhelyzet ideje alatt

2020. április 1-től a veszélyhelyzet végéig az Alkotmánybíróság teljes ülése és tanácsai olyan elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével tartják üléseiket, amely az ülésen részt vevők azonosítását és közöttük a kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosítja (a továbbiakban: videókonferencia). A videókonferencia biztonságos informatikai feltételeinek biztosítása a főtitkár feladata.

Az Ügyrend 9. § (3) bekezdésétől eltérően az öttagú tanács akkor határozatképes, ha az ülésén legalább négy tag jelen van.

Az Ügyrend 42. § (4) bekezdésétől eltérően az alkotmánybíró a tervezetre írásbeli észrevételt tesz, melyben indokaival együtt közli, ha a tervezet érvelésében foglaltaktól eltérő álláspontja van. Ilyen észrevétel hiányában azt kell vélelmezni, hogy az alkotmánybíró a tervezettel és annak indokolásával egyetért.

Amennyiben az ügy megítélése egyszerű, és a tervezethez az Ügyrend 42. § (4) bekezdése szerinti írásbeli észrevétel nem érkezett, az Alkotmánybíróság az Ügyrend 44. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített eljárás szabályainak alkalmazásával jár el, ehhez nem szükséges az előadó bíró előzetes javaslata. Az egyszerűsített eljárásban a testület vita nélküli szavazással, a kitűzött ülésnapon hoz döntést. A végzéstervezetek esetében az ügy egyszerű megítélését kell vélelmezni. Az elnök, illetve a tanácsvezető ettől a rendelkezéstől indokolt esetben eltérhet, és elrendelheti az ügyben a vitát.

Az Ügyrend 44. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

Az Ügyrend 60. § (1)-(2) bekezdése tekintetében a veszélyhelyzet ideje alatt azt kell vélelmezni, hogy az elnökön, illetve a tanácsvezetőn kívül a döntéshozatalban részt vevő valamennyi alkotmánybíró akadályoztatva van az aláírásban, ezért helyettük a döntést a teljes ülésen hozott döntések esetében az elnök, a tanácsban hozott döntések esetében a tanácsvezető írja alá.

Az Ügyrend 66. § (3) bekezdése értelmében az alkotmányjogi panasz visszautasítása esetén a rövidített indokolású végzés indokolásában a tényállás rövid ismertetése során csak az alapügy tárgyát kell ismertetni, és az alapügyben született bírói döntéseknek az alkotmányossági probléma összefoglalásához nem elengedhetetlenül szükséges részeinek ismertetésétől el kell tekinteni. Ugyancsak el kell tekinteni az alkotmányjogi panasz részletes ismertetésétől, elegendő csak az indítványozó által megjelölt alaptörvényi rendelkezéseket megjelölni, és az alkotmányjogi panaszban kifejtett alkotmányossági problémát röviden összefoglalni.

3. Ügyviteli kérdések

A főtitkári előkészítő eljárásban a hiánypótlást az Alkotmánybíróságról szóló 2011. év CLI. törvény 55. § (3) bekezdésében megállapított 30 napos határidőn belül elektronikus úton is be lehet nyújtani, ha a hiánypótlásból egyértelműen kiderül az indítványozó személye és annak az ügynek az ügyszáma, amire a hiánypótlás vonatkozik. Elektronikus úton való benyújtásnak kell tekinteni a hiánypótlást tartalmazó elektronikus okirat megküldését az Alkotmánybíróság email címére. Az elektronikus úton való benyújtás során PDF formátumot kell alkalmazni. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy a hiánypótlást a 30 napos határidőn belül nyújtották be, a 30 napos határidő egyértelmű elmulasztása esetén azonban igazolás benyújtásának továbbra sincs helye.

Felkérem a főtitkárt, hogy a jelen utasításban foglaltakkal kapcsolatos ügyviteli jellegű részleteket dolgozza ki, és erről tájékoztassa az Alkotmánybíróság tagjait és munkatársait, továbbá szükség esetén az indítványozókat.

4. Az Alaptörvény 54. cikk (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság működése különleges jogrendben sem korlátozható. Ezzel összhangban a jelenlegi veszélyhelyzetben az Alkotmánybíróság minden munkatársának feladata az Alkotmánybíróság működőképességének és a döntés-előkészítés folyamatosságának fenntartása, a testületek döntéshozatali feltételeinek kialakítása és biztosítása.

Budapest, 2020. március 31.

Dr. Sulyok Tamás s. k.

Az utasítás itt is letölthető >>