A tanúvédelmi szabályozás kiegészítésére hívta fel az Alkotmánybíróság a jogalkotót
2019. március 19.
A tisztességes eljárás követelménye egyetlen hatósági eljárásban sem sérülhet, bár a pontos követelményrendszer eltérő lehet az egyes eljárásokban. Az Alkotmánybíróság megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó nem szabályozta a tanúk zártan kezelt adatainak védelmét akkor, ha azok különböző eljárási törvények hatálya alá kerülnek. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. december 31-ig tegyen eleget.
Az alkotmányjogi panaszt indítványozó gazdasági társaság jogelődjei a Gazdasági Versenyhivatal határozata szerint jogsértést követtek el, amikor egyeztették egymással egyes malmi búzaőrlemények árát, valamint felosztották egymás között a piacot. A hatóság velük szemben 1.000.000.000,- Ft versenyfelügyeleti bírságot szabott ki. A kartellben résztvevő egyik vállalkozás az eljárás kezdetén elismerte a jogsértést, a kartell működésével kapcsolatban részletes adatokat szolgáltatott, képviselői pedig a továbbiakban védett tanúnak minősültek. Az indítványozó szerint – a Versenyhivatal hibás jogértelmezése következményeképpen – a tanú „különösen védett tanúi” státuszt kapott, anélkül, hogy ehhez eljárási garanciák kapcsolódtak volna. Az indítványozó álláspontja szerint a védett tanúk meghallgatása és az arról készült jegyzőkönyvek bizonyítékként történő felhasználása sértette a tisztességes eljáráshoz való jogát, illetve a védelemhez való jogát, mert nem volt lehetősége arra, hogy ellenőrizze, hogy a védett tanúk meghallgatása az eljárási alapelveknek megfelelően történt-e.
Az Alkotmánybíróság kiemelte: a kartellügyekben lefolytatott hatósági eljárások az eljárás alá vont személy számára a büntetőjogi elmarasztaláshoz hasonló hátrányokkal járhatnak, azonban a versenyellenes magatartáshoz súlyos alapjog-korlátozással járó büntetések (pl. szabadságvesztés) nem kapcsolódnak. A versenyfelügyeleti eljárás nem tekinthető büntetőeljárásnak, a közigazgatási tanúvédelemnek nem kell a büntető eljárásjoggal egyező, teljes körű garanciákat biztosítani az ügyfelek számára. Az Alkotmánybíróság úgy vélte: a támadott szabályozás a védett tanú személyes adataihoz fűződő jogát megfelelően védi a hatósági eljárás ügyfelét megillető jogokkal szemben, így az erre vonatkozó indítványt elutasította.
Az Alkotmánybíróság ezek után megvizsgálta, hogy a közigazgatási eljárásokban érvényesülő „védett tanú” szabályozás összhangban van-e az Alaptörvényből levezethető követelményekkel. Egy kartellügy kapcsán versenyfelügyeleti eljárás, közigazgatási per, polgári per, illetve a közbeszerzési kartellek esetén büntetőper is folyhat. Ezekben az esetekben a bizonyítási eljárás szereplői szinte azonosak. Előfordulhat olyan eset, hogy a a versenyfelügyeleti eljárásban „védett tanú” kilétét más bírósági eljárásban felfedik. Ez nemcsak a tanú személyére, hanem az eljárás egyéb résztvevőire is hátrányosan hathat. Mindezek alapján a testület felhívta a jogalkotót, hogy a tanúk zártan kezelt adatainak védelmét különböző eljárások esetén is megfelelően szabályozza.
A határozathoz dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, dr. Pokol Béla, dr. Schanda Balázs és dr. Varga Zs. András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, dr. Czine Ágnes, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Schanda Balázs, dr. Stumpf István és dr. Szívós Mária alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt. A határozat teljes szövege és az ügy adatlapja itt tekinthetők meg.