A magyar és az osztrák alkotmánybíróság kétoldalú találkozója
2016. október 28.
Az Alkotmánybíróság delegációja (Dr. Sulyok Tamás elnökhelyettes, Dr. Balsai István, Dr. Czine Ágnes, Dr. Juhász Imre, Dr. Salamon László, Dr. Stumpf István, Dr. Szalay Péter alkotmánybírók, Dr. Bitskey Botond főtitkár és Dr. Szabó Attila kabinetfőnök) az osztrák és a magyar alkotmánybíróság rendszeresen megtartott bilaterális megbeszélésén vett részt 2016 októberében Bécsben.
A megbeszélés témái a választási és a népszavazási eljárások alkotmányossági kontrolljával (Dr. Sulyok) és a menekültüggyel, migrációval (Dr. Lienbacher) kapcsolatos kérdések voltak.
A választási ügyekkel kapcsolatban Dr. Sulyok Tamás referátumában a jogi környezet megváltozását és az elmúlt időszak fontosabb, nagyobb jelentőségű ügyeit mutatta be. Ismertette a töredékszavazatokkal kapcsolatos 3141/2014. (V. 9.) számú alkotmánybírósági határozatot, a főváros választási szabályainak vizsgálatát elvégző 26/2014. (VII. 23.) határozatot, a választási kampánnyal foglalkozó 5/2015. (II. 25.) határozatot, valamint a népszavazással kapcsolatban hozott 12/2016. (VI. 22.) alkotmánybírósági határozatot.
Dr. Georg Lienbacher az osztrák menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokat szabályozó jogi környezetet mutatta be. Ismertette, hogy a közigazgatási eljárást követően egyfelől rendelkezésre áll egy „szervezeten belüli” jogorvoslat, valamit az alkotmánybírósághoz fordulás lehetősége is biztosított. Az évente beérkező 3-5000 ügynek a 45-60%-a idegenrendészeti vonatkozású ügy, az eredményességi ráta kb. 1-2% körül mozog. Ausztriában a migráció kérdése nem újkeletű, a bevándorlás egy folyamatos jelenség ugyanakkor a korábbi osztrák várakozásokkal (vendégmunka után hazatérés) ellentétben az válik nyilvánvalóvá, hogy a bevándorlók hosszú távon kívánnak az országban maradni. Ugyanakkor 2015-ben mintegy 100.000 bevándorló érkezett Ausztriába, ami a jelenlegi keretek között megoldhatatlan problémát jelent és ez a kérdés egyébként az osztrák konszenzus-orientált demokráciában is társadalmi törést okozott. Az eljárásokkal kapcsolatos kérdésre az alkotmánybírók elmondták, hogy teljes aktavizsgálatot végeznek, ugyanakkor valamilyen eljárási szabálytalanság esetén új eljárást rendelnek el, nagyon ritka, hogy menedékjogot adna maga az Alkotmánybíróság. A közösségi jog és a nemzeti jog viszonyával kapcsolatban azt hangsúlyozták, hogy Ausztria az Unióhoz való csatlakozással a közösségi jog feltétlen primátusát ismerte el.