EN

2019. november 14-én kétoldalú találkozót tartott Gyulán a magyar és a román Alkotmánybíróság. A bilaterális találkozón magyar részről Sulyok Tamás elnök, Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró, Bitskey Botond főtitkár, Szabó Attila kabinetfőnök és Ágoston Andrea protokollfőnök vettek részt. A román Alkotmánybíróságot Valer Dorneanu elnök, Varga Attila alkotmánybíró, Claudia Krupenschi kabinetfőnök és Benke Károly vezető főtanácsadó képviselték.

Sulyok Tamás, a magyar Alkotmánybíróság elnöke köszöntötte a delegációk tagjait és örömét fejezte ki, hogy az immár rendszeressé váló magyar-román bilaterális találkozókon folyamatosan olyan jelentős témákat vitatnak meg a felek, melyek mindkét Alkotmánybíróság számára kiemelkedően fontosak és hasznosak, olyannyira, hogy különleges jelentőségűnek ítélték az alkotmánybíróságok közötti együttműködés intézményesítését.

Valer Dorneanu, a román Alkotmánybíróság elnöke megköszönte a meghívást és szintén a kétoldalú találkozók fontosságát hangsúlyozta.

A találkozó keretében a résztvevők a két Alkotmánybíróság aktuális esetgyakorlatával kapcsolatos néhány aspektust mutattak be, rámutatva arra a tendenciára, mely megkérdőjelezi, kétségbe vonja az alkotmánybírósági határozatok erga omnes hatályát.

A felek egyetértettek abban, hogy az alkotmánybírósági határozatoknak erga omnes hatálya van. Hangsúlyozták, hogy az európai alkotmánybíráskodás alapjait veszélyeztetjük akkor, ha az erga omnes hatályon akár a legkisebb rést is ütjük. A kontinentális jogrendszerben – így a román és a magyar rendszerben is – a rendes bírósági határozatoknak csak inter partes hatálya van, és ebben az összefüggésben jöttek létre a kelseni modellnek megfelelően az európai alkotmánybíróságok, ezek határozatainak erga omnes hatálya pedig az európai alkotmánybíráskodás meghatározó, alapvető részét képezik. Az alkotmánybíróságok határozatai erga omnes hatályának a vitatása egyenértékű ezek létezésének a megkérdőjelezésével. Ebben a tekintetben is a felek osztották egymás álláspontját.

Az alkotmánybíróságok meghatározó szerepének kifejezése és megerősítése érdekében szükség van a közöttük létrejövő, a konzultáción és szolidaritáson alapuló együttműködésre, a közös álláspontok kialakítása és fenntartása érdekében a román és magyar Alkotmánybíróságok vállalják, hogy ennek szellemében cselekszenek, és ezen álláspontjukat más alkotmánybíróságoknak is kifejezésre juttatják.

Mindkét fél hangsúlyozta, hogy az alkotmánybíróságok nem fogadhatnak el semmilyen, az alkotmánybírósági határozatok kötelező erejét és erga omnes hatályát sértő megjegyzéseket vagy kifogásokat. Ez valamennyi Közép – és Kelet-Európai alkotmánybíróság egyik közös feladata kell hogy legyen. A két Alkotmánybíróság úgy ítéli meg, hogy szükség van egy szorosabb és sokoldalú együttműködésre, amelynek alapja a közvetlen kommunikáció. Az együttműködés egy hatékony formája lehetne a Közép- és Kelet-Európai alkotmánybíróságok szervezett együttműködésének (hálózatának) létrehozása.