A magyar és a horvát Alkotmánybíróság kétoldalú találkozója

2019. november 26.

2019. november 21-én kétoldalú találkozót tartott Budapesten a magyar és a horvát Alkotmánybíróság. A bilaterális találkozón magyar részről Sulyok Tamás elnök, Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró, Varga Zs. András alkotmánybíró, Bitskey Botond főtitkár és Szabó Attila kabinetfőnök vettek részt. A horvát Alkotmánybíróságot Miroslav Šeparović elnök, Snježana Bagić elnökhelyettes, Davorin Mlakar alkotmánybíró és Ksenija Podgornik elnöki hivatalvezető képviselték.

Sulyok Tamás a megbeszélés elején az alkotmánybírósági határozatok erga omnes hatályának fontosságáról beszélt, említve a román legfelsőbb bíróság ezzel összefüggő előzetes kérdésre irányuló eljárását (C-357/19). Hangsúlyozta, hogy a kontinentális európai alkotmánybíráskodás alapjai kerülhetnek veszélybe azzal, ha az alkotmánybírósági döntések erga omnes hatályát más bírói fórumok megkérdőjelezik.

Mindkét nemzeti alkotmánybíróság fő hatásköre az alkotmányjogi panaszok elbírálása (német típusú alkotmánybíráskodás) ezért is hasonlóak a felmerülő kérdések. Az EU jog autonómiája és elsőbbsége garantálja az EU jog sui generis jellegét, az elsőbbségi jognak a tagállami alkotmányjogokkal szembeni abszolút értelmezése helyett annak relatív értelmezése tudhat megfelelő teret adni az EUB és a tagállami alkotmánybíróságok közötti tényleges párbeszéd kibontakozásának. Hangsúlyozta a magyar Alkotmánybíróság döntéseiben lefektetett álláspontját a nemzeti jog Európa-barát módon történő értelmezési kötelezettségéről, illetve a bírói fórumok közötti dialógus elengedhetetlen fontosságáról.

Miroslav Šeparović, a horvát Alkotmánybíróság elnöke átfogó értékelést adott a nemzeti alkotmánybíróságok az Európai Unió bíróságának egymáshoz fűződő viszonyáról. Jelezte, hogy előzetes döntéshozatali ügy a horvát Alkotmánybíróság előtt még nem merült fel. Ugyanakkor kifejtette, hogy párbeszédre épülő, élő kapcsolata van a horvát Alkotmánybíróságnak az Unió bíróságával. Az alapvető emberi jogok tekintetében mindig az egyénnek kedvező értelmezést érvényesíti a horvát Alkotmánybíróság. Ugyanakkor gyakorlatukban előkerült a nemzeti identitás értelmezése, fenntartása és védelme is. Emellett utalt a különböző európai megoldásokra (német szuverenitás-védő megoldások, Meloni-ügy, Taricco-ügy stb.)

Snježana Bagić elnökhelyettes hozzászólásában kifejtette, hogy nem mindig ismerhető fel a kollízió a nemzeti jog és az uniós jog között. Itt nagyon vékony a határ (nemzeti identitás vs. európai jog alkalmazása). A dialógus fontos, de a tagállami alkotmánybíróságok határozatainak erga omnes hatálya álláspontja szerint sem vonható kétségbe. Ugyanakkor véleménye szerint illetékességi kollízióként is felfogható ez a nemzeti alkotmánybíróságok és a luxembourgi bíróság közötti összeütközés. Fontos azonban a nemzeti jog figyelembe vétele és alkalmazása.

A tárgyaló felek abban állapodtak meg, hogy folytatják és elmélyítik a két alkotmánybíróság közötti szakmai együttműködést.