A családok védelméről szóló 2011. évi CXXI. törvény család-fogalmának és öröklési szabályának megsemmisítéséről

Az alapvető jogok biztosa a családok védelméről szóló törvény (Csvt.) két rendelkezésének alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte. Egyrészt indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a család fogalmának a Csvt.-ben foglalt meghatározását, mivel az a társkapcsolatok közül kizárólag a házasságot ismeri el a család alapjaként. Másrészt annak a rendelkezésnek a megsemmisítését is kezdeményezte, amely a törvényes öröklésnek a Polgári Törvénykönyvben szabályozott rendjével ellentmondásban lévő előírásokat tartalmazott.

A Csvt. 7. §-a a családot a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszerként határozza meg, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága, az egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Csvt. a család fogalmát túl szűkre szabja. Az Alaptörvényből ugyanis nem következik, hogy az azonos célra irányuló, kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségekre (például az egymás gyermekeiről gondoskodó és őket felnevelő élettársakra, a közös gyermeket nem vállaló, vagy olyan különnemű élettársakra, akiknek egyéb körülmények miatt közös gyermeke nem lehet, az özvegyekre, az unokájukat felnevelő nagyszülőkre, a testvérük vagy más rokonuk gyermekéről gondoskodó személyekre) ne vonatkozna ugyanúgy az állam intézményvédelmi kötelezettsége. Ha a jogalkotó a családokra nézve kíván jogokat és kötelezettségeket megállapítani, akkor azoktól a személyektől, akik a családalapítást házasságkötés nélkül, más tartós érzelmi és gazdasági életközösségben kívánják megvalósítani, jogokat nem vonhat vissza, a társkapcsolati forma meglévő védelmi szintjét nem csökkentheti. A házasságot és a családot érintő intézményvédelmi kötelezettség továbbá nem vezethet a gyermekek bármilyen, közvetlen vagy közvetett jellegű hátrányos megkülönböztetéséhez azon az alapon, hogy szüleik házasságban, vagy más típusú életközösségben nevelik őket. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Csvt.-ben foglalt család-fogalom az Alaptörvényhez képest leszűkítő definíciót ad, ezért a rendelkezést megsemmisítette.

Az alapvető jogok biztosa a Csvt. 8. §-ának alkotmányossági vizsgálatát is kezdeményezte, mert álláspontja szerint a törvényes öröklésnek a Polgári Törvénykönyvben szabályozott rendjével ellentmondásban lévő előírásokat tartalmaz. A támadott rendelkezés 2012. július 1-jén lépett volna hatályba, de a hatálybalépést az Alkotmánybíróság a 31/2012. (VI. 29.) AB határozatában felfüggesztette, és az érdemi vizsgálatot a most hozott határozatában végezte el.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az öröklésre, ezen belül a törvényes öröklés rendjére vonatkozó alapvető szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. A Ptk. öröklési rendje szerint a bejegyzett élettárs a házastárssal azonos szinten örököl. A Csvt. ezzel szemben következetesen mellőzi a bejegyzett élettársra való utalást, kizárva ezzel őt a törvényes örökösök köréből. A törvényes öröklés rendjének egyértelműnek kell lennie abban, hogy ki és mikor tekinthető törvényes örökösnek. Előfordulhat, hogy – leszármazó hiányában – a Ptk. alapján a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő örökhagyó élettársa, míg a Csvt. alapján az örökhagyó testvére tekinthető törvényes örökösnek. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések ellentmondásai olyan súlyúak, amelyek jogalkalmazói jogértelmezéssel nem oldhatók fel, így sértik a jogbiztonság követelményét. A testület ezért a támadott rendelkezést megsemmisítette.

A határozathoz Dr. Holló András és Dr. Lévay Miklós alkotmánybírák párhuzamos indokolást, Dr. Balsai István, Dr. Dienes-Oehm Egon és Dr. Pokol Béla alkotmánybírák pedig különvéleményt fűztek. 

A határozat teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján itt olvasható.

Budapest, 2012. december 17.