80 éves Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke

Sólyom László az Alkotmánybíróság és a hazai alkotmánybíráskodás meghatározó személyisége. 1989-ben az újonnan felálló Alkotmánybíróság első öt tagja közé választották, majd 1990 és 1998 között a testület első elnökeként fontos szerepet játszott abban, hogy az Alkotmánybíróság a magyar alkotmányos berendezkedés tekintélyes és nélkülözhetetlen intézményévé legyen.

Sólyom László nevével örökre összekapcsolódik a rendszerváltozással létrejövő szuverén magyar alkotmányos jogállam alkotmányjogának megalapozása és az alkotmánybíráskodás hazai bevezetése.

Az Alkotmánybíróság esetjogából kinövő magyar alkotmányjogi dogmatikának nagyobb részben a Német Szövetségi Alkotmánybíróság esetjogára történő alapozása olyan, hosszú távon is sikeres szakmai választás volt, amely egyrészt utat nyitott a magyar alkotmánybíráskodás nemzetközi elismertségének, másrészt biztosíthatta a dogmatikai folytonosságot az Alaptörvény által német mintára bevezetett alapjogi bíráskodás megújult hatásköri viszonyai között is.

Sólyom László alkotmánybírói munkásságát az alapjogi dogmatika és a demokratikus jogállam alkotmányos keretei iránti feltétlen tisztelet jellemezte. Komoly érdemei vannak abban, hogy a rendszerváltáskor milliók értették meg, hogy mit jelent a jogállamiság és a normatív alkotmányosság; jelesül azt, hogy az alkotmány nem deklarációk és általános jogelvek halmaza, hanem olyan normatív rendelkezéseket tartalmaz, amelyek alapján még a törvények is megsemmisíthetők, ha alapjogot sértenek. Magát az alapjogok mibenlétét és azok védelmét is az Alkotmánybíróság döntései alapján értették meg az emberek és a politikai, hatalmi szereplők.

Munkásságát az alkotmányozó hatalom később azzal elismerte el, hogy az általa vezetett Alkotmánybíróság gyakorlatában kimunkált számos alkotmányjogi intézményt, alapelvet 2012-től kezdődő hatállyal az Alaptörvényben és az alkotmánybírósági törvényben kodifikálta a jogalkotó. Az általa vezetett intézmény munkájával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar Alkotmánybíróság napjainkra a rendszerváltás zárókövéből a jogállami jogrend zárókövévé válhatott.

Az alapjogoknak az állammal szembeni védelme mellett munkásságában fontos szerephez jutott a demokratikus jogállam alkotmányos rendjének kiépítése és annak megóvása, hiszen megfelelő és korszerű alapjogvédelem csak az alkotmányos rendet szigorúan betartva működő demokratikus állami berendezkedés keretei között érvényesülhet.

A Sólyom László munkásságában kikristályosodott mércék és elvek alkotmányos rendünk értékelése során ma is útmutatóul szolgálnak.

A magyar Alkotmánybíróság mindenkori tagjai és munkatársai tisztelettel és megbecsüléssel tekintenek Sólyom László elnöki és alkotmánybírói munkásságára, s elismeréssel adóznak a magyar alkotmánybíráskodás megteremtése során szerzett elévülhetetlen érdemeinek.

* * *

Tisztelettel köszöntöm Elnök Urat 80. születésnapja alkalmából, jó egészséget s minden jót kívánva!

Budapest, 2022. január 3. napján

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke

(fotó: Gilicze Bálint)