gyakori kérdések és válaszok
Az alkotmányjogi panasznak három típusát lehet megkülönböztetni az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) alapján:
– az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz a bírósági eljárásában alkalmazott jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés és a bírói döntés megsemmisítésére irányul, ha a jogszabály alkalmazása folytán az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be a bírósági eljárásban,
– az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz a jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányul, ha a jogszabály alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül sérült az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított joga, és jogorvoslatra nincs lehetőség,
– az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz a bírósági ügy érdemében hozott vagy a bírósági eljárást egyébként befejező döntés megsemmisítésére irányul, ha a döntés az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított jogát sérti.
Valamennyi panasz esetében követelmény, hogy az alkotmányjogi panaszt csak akkor lehet előterjeszteni, ha az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.Az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a szerint előterjesztett alkotmányjogi panaszt kizárólag az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell írásban, postai úton vagy elektronikusan, az indítványozó – illetve jogi képviselője – aláírásával ellátva az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának határozata elleni alkotmányjogi panaszt a Kúriánál kell az Alkotmánybírósághoz címezve előterjeszteni.
Az elsőfokú bíróság útján elektronikus úton akkor lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani, ha törvény az alkotmánybírósági eljárásra okot adó bírósági eljárásban az elektronikus kapcsolattartást lehetővé vagy kötelezővé teszi. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt közvetlenül az Alkotmánybírósághoz nem lehet benyújtani. A 2023. augusztus 1-ét követően a közvetlenül az Alkotmánybíróságon benyújtott alkotmányjogi panaszokat az Alkotmánybíróság nem küldi meg az elsőfokú bíróságnak, és eljárást sem indít az ügyben.
Ha az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján terjesztik elő – vagyis az ügyben nem volt bírósági eljárás –, az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz kell benyújtani postai úton, személyesen vagy elektronikusan (tajekoztatas@mkab.hu email címre, elektronikusa aláírással ellátva). Ha az indítványozó az elektronikus aláírásához AVDH-t használ, azt az Alkotmánybíróság csak akkor fogadja, ha az elektronikusan aláírt és letöltött fájlt az indítványozó a saját személyes, kapcsolattartásra alkalmas email címéről küldi meg a fenti címre.A bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszt a sérelmezett bírói döntés kézbesítésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni az elsőfokú bíróságon. A döntés közlésének elmaradása esetén az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidő a tudomásszerzéstől, vagy az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől számított hatvan nap.
Az írásban előterjesztett indítványt, egyéb szükséges iratot és mellékletet a határidő utolsó napjáig, tehát legkésőbb a 60. napon lehet személyesen benyújtani az elsőfokú bíróságnál, vagy ajánlott küldeményként postára adni, illetve elektronikus úton előterjeszteni. A határidő a bírói döntés kézbesítését követő napon kezdődik. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.Nem, az Alkotmánybíróság eljárása illetékmentes.
Igazolási kérelmet kizárólag az alkotmányjogi panasz előterjesztésére nyitva álló 60 napos határidő elmulasztása esetén, az akadály megszűnésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemmel egyidejűleg elbírálásra alkalmas indítványt kell előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. A hiánypótlási határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtására nincs lehetőség.
Nem, a jogi képviselet nem kötelező az alkotmánybírósági eljárás során, azonban az alkotmányjogi panasz indítvány, illetve az esetleges hiánypótlás megfelelő előkészítése érdekében javasolt szakmai segítségért fordulni ügyvédhez vagy jogvédő társadalmi szervezethez.
– az indítványozó nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét, a jogi képviselő nevét és székhelyét;
– azt az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, mely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét, továbbá amely az indítványozó indítványozói jogosultságát megalapozza (Abtv. 26. § (1) bekezdés, Abtv. 26. § (2) bekezdés, Abtv. 27. §);
– a vizsgálandó jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy bírói döntés pontos megjelölését (a bírói döntést csatolni kell, és a kézhezvétel időpontját meg kell jelölni);
– az Alaptörvény megsértett rendelkezését pontosan;
– az eljárás megindításának indokait, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét (érintettség);
– indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével;
– kifejezett kérelmet a jogszabály, jogszabályi rendelkezés vagy a bírói döntés megsemmisítésére;
– nyilatkozatot arról, hogy az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva;
– nyilatkozat arról, hogy az indítványozó az alkotmányjogi panasz illetve a személyes adatai nyilvánosságra hozatalához hozzájárul-e;
– nyilatkozatot arról, hogy az ügyben van-e folyamatban felülvizsgálati eljárás a Kúria előtt, illetve arról, hogy kezdeményeztek-e perújítást (jogorvoslatot a törvényesség érdekében) az ügyben;
– kötelező mellékleteket: képviseleti jogosultság igazolása és az érintettséget alátámasztó dokumentumok.