Egyéb fontos hatáskörök
1. Az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll eljárás)
2. Az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll eljárás)
3. A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata
4. Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata
5. Az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő véleménynyilvánítás
6. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség alaptörvény-ellenes működésével összefüggő vélemény
7. A köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása
8. A hatásköri összeütközés feloldása
9. Az Országos Bírói Tanács jogorvoslati kérelme
10. Az Alaptörvény értelmezése
11. A rendkívüli állapot és a szükségállapot kihirdetésének indokoltáságára vonatkozó megállapítás
Az Alkotmánybíróság egyéb fontosabb hatáskörei
Az Alkotmánybíróság hatásköreit az Alapörvény és az Abtv. állapítja meg, de sarkalatos törvény további feladat- és hatásköröket is megállapíthat.
1. Az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll eljárás)
A törvény kezdeményezője, a kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az elfogadott törvényt – az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára – az Alkotmánybíróságnak küldje meg. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz, az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.
Emellett a köztársasági elnök a parlament által elfogadott törvényt – ha azt vagy annak valamely rendelkezését alaptörvény-ellenesnek tartja – aláírás helyett megküldi az Alkotmánybíróságnak, hogy vizsgálja meg, összhangban van-e az Alaptörvénnyel (alkotmányossági vétó). Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a vizsgált törvény alaptörvény-ellenességét, a törvény nem hirdethető ki. Ha az Alkotmánybíróság ismételten lefolytatott eljárásban is megállapítja a vizsgált törvényi rendelkezés alaptörvény-ellenességét, felhívja az Országgyűlést jogalkotói feladatának az Alaptörvénnyel összhangban történő teljesítésére.
Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy a számára aláírásra megküldött Alaptörvénynek vagy az Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, akkor nem hirdethető ki az Alaptörvény, illetve az Alaptörvény módosítása,
A köztársasági elnök, illetve ha a nemzetközi szerződést kormányrendelet hirdeti ki, a Kormány kérheti az Alkotmánybíróságtól a nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát is. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a nemzetközi szerződés rendelkezésének alaptörvény-ellenességét, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére addig nem kerülhet sor, amíg a nemzetközi szerződést létrehozó államok az alaptörvény-ellenességet meg nem szüntetik, vagy ameddig fenntartás megtételével vagy a nemzetközi jog által elismert egyéb jogintézménnyel élve Magyarország nem zárja ki a nemzetközi szerződés és az Alaptörvény összeütközését.
A Kormány, az Országgyűlés elnöke, valamint a normatív határozat elfogadására irányuló javaslat kezdeményezője továbbá kérheti az Alkotmánybíróságtól a Házszabály Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a Házszabály alaptörvény-ellenességét, a Házszabály nem hirdethető ki.
2. Az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll eljárás)
Az új alkotmányos rendelkezések hatályba lépésével megváltoztak az utólagos normakontroll eljárási szabályai. Míg 2011. december 31-ig bárki, érdekeltség nélkül is kérhette valamely jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálatát, 2012. január 1-től ilyen eljárást csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, az alapvető jogok biztosa, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész kezdeményezhet.
Ha a vizsgálat eredményeképp az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés Alaptörvény-ellenességét állapítja meg, megsemmisíti azt. Ilyen esetben – főszabály szerint – a megsemmisített jogszabály az alkotmánybírósági határozat közzétételét követő napon veszti hatályát, de ez a már létrejött jogviszonyokat általában nem érinti. Az Alkotmánybíróság a jogbiztonság érdekében kivételesen elrendelheti a vizsgált szabály visszamenőleges, vagy későbbi időpontban történő megsemmisítését is.
Az Alkotmánybíróság hivatalból megállapíthatja a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását, ebben az esetben felhívja a mulasztást elkövető szervet feladatának teljesítésére. Az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során továbbá hivatalból megállapíthatja azokat az Alaptörvény szabályozásából eredő, és az Alaptörvény rendelkezéseit érvényre juttató alkotmányos követelményeket, amelyeket a vizsgált jogszabály alkalmazásának meg kell felelnie.
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. Ezen eljárást a kihirdetéstől számított harminc napon belül a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeknek nem felel meg, az Alaptörvényt, illetve az Alaptörvény módosítását megsemmisíti.
3. A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata
Az Abtv. lehetőséget ad annak vizsgálatára is, hogy megfelel-e egy magyar jogszabály valamely nemzetközi szerződés rendelkezéseinek. Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a kormány, az alapvető jogok biztosa, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az ügyben alkalmazni rendelt jogszabály tekintetében a bíró kezdeményezheti.
Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését, a jogszabályt teljesen vagy részben megsemmisítheti, illetőleg felhívhatja a jogalkotót, hogy a megjelölt határidőben tegye meg az ellentét feloldása érdekében szükséges intézkedéseket.
4. Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata
Bárki indítványozhatja, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozatát. Az Alkotmánybíróság a népszavazás elrendelésének vagy elutasításának az Alaptörvénnyel való összhangja és törvényessége tekintetében folytat vizsgálatot. Az Alkotmánybíróság a döntésében az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy az Országgyűlés határozatának megsemmisítése mellett az Országgyűlést új határozat meghozatalára hívja fel.
5. Az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő véleménynyilvánítás
A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületét, ha alaptörvény-ellenesen működik, az Országgyűlés feloszlathatja. Ezt megelőzően a kormány kezdeményezésére az Alkotmánybíróság elvi véleményt nyilvánít az ügyben.
Az Alkotmánybíróság a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség alaptörvény-ellenes működésére vonatkozóan a bevett egyház esetén a Kormány, a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház esetén a bíróság indítványa alapján elvi véleményt nyilvánít.
7. A köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 13. cikke alapján a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztására irányuló eljárást folytat, ha az Országgyűlés határozatában részletesen megindokolt, az Alaptörvény illetve más törvénynek – a köztársasági elnöki tisztség gyakorlásával összefüggésben történő – szándékos megsértése, illetve szándékos bűncselekmény elkövetésére vonatkozó indítványt terjeszt elő. Az Alkotmánybíróság az eljárást soron kívül folytatja le, és döntését a teljes ülés jelenlévő tagjai kétharmadának egyetértésével hozza meg.
8. A hatásköri összeütközés feloldása
Az Alkotmánybíróság dönthet az állami szervek, továbbá az állami és önkormányzati szervek közötti hatásköri összeütközés kérdésében. Az érintett szerv indítványozhatja a hatásköri összeütközés Alaptörvény értelmezése alapján történő megszüntetését. Az Alkotmánybíróság dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre és kijelöli az eljárásra kötelezett szervet. Nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe a bíróságok és a közigazgatási hatóságok közötti hatásköri összeütközés feloldása. Az önkormányzati szervek egymás közötti hatásköri ütközésének feloldása szintén nem az Alkotmánybíróság, hanem a Kúria hatáskörébe tartozik.
9. Az Országos Bírói Tanács jogorvoslati kérelme
Az Országos Bírói Tanács (OBT) az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért, ha az igazságügyért felelős miniszter a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól szóló igazságügyi miniszteri rendelet tervezetének véleményezését nem tette lehetővé az OBT számára, vagy a miniszter a kötelező véleménytől eltért [Bszi. 108/A. § (1) bekezdés].
Az OBT az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért továbbá, ha az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabályok (kivéve: önkormányzati rendeletek) tervezetének véleményezését a jogszabály előkészítéséért felelős szerv nem tette lehetővé az OBT számára [Bszi. 108/A. § (9) bekezdés].
Az OBT akkor is az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha valamely kihirdetett jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés az OBT jogait sérti. Ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az OBT jogorvoslati kérelme megalapozott, a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti [Bszi. 108/A. § (10) bekezdés].
10. Az Alaptörvény értelmezése
Az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, illetve a Kormány illetve az alapvető jogok biztosa indítványára az Alkotmánybíróság valamely konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben értelmezi az Alaptörvény rendelkezését, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből.
11. A rendkívüli állapot és a szükségállapot kihirdetésének indokoltáságára vonatkozó megállapítás
Amennyiben az Országgyűlés döntések meghozatalában akadályoztatva van, az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg.