Alkotmányjogi panasz az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint

Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz részletes szabályai

Indítványminta űrlap letöltése (*.docx)>>

Ki és milyen esetekben nyújthatja be az alkotmányjogi panaszt?

Az Abtv. 26. § (2) bekezdés szerinti alkotmányjogi panasz eljárást csak az érintett személy vagy szervezet kezdeményezheti. Az eljárás alapvető feltétele, hogy a jogsérelem az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következzen be, és ne álljon rendelkezésre a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás.

Határidő az alkotmányjogi panasz benyújtására

Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt az alaptörvény-ellenesének vélt jogszabály, jogszabályi rendelkezés hatálybalépésétől számított 180 napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtására nincs lehetőség; a hatálybalépéstől számított 180 napon túl benyújtott panaszok esetén alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.

Az Ügyrend 12. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság évente legfeljebb két alkalommal ítélkezési szünetet tart. Az Ügyrend 55. § (4) bekezdése alapján az ítélkezési szünet időtartama az Abtv.-ben megállapított határidőket nem érinti, így az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidő az ítélkezési szünet időtartamával nem hosszabbodik meg.

Az alkotmányjogi panasz benyújtásának helye és módja

Az alkotmányjogi panasz indítványt közvetlenül az Alkotmánybíróságon kell benyújtani postán, elektronikus úton, vagy személyesen. Telefax útján alkotmányjogi panaszt benyújtani nem lehet. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz a tajekoztatas@mkab.hu email címre (vagy erre a linkre kattintva) is benyújtható. A beadványt elektronikus aláírással kell ellátni (AVDH, e-szignó stb.). Ha az indítványozó az elektronikus aláírásához AVDH-t használ, azt az Alkotmánybíróság csak akkor fogadja, ha az elektronikusan aláírt és letöltött fájlt az indítványozó a saját személyes, kapcsolattartásra alkalmas email címéről küldi meg a fenti címre.

Az indítvány formai és tartalmi elemei

Az alkotmányjogi panasz indítványnak több tartalmi és formai követelménynek kell megfelelnie ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság érdemben foglalkozzon az üggyel.

Az indítványban fel kell tüntetni az indítványozó nevét, lakóhelyét, jogi személy esetében székhelyét, illetve a jogi személyt képviselő tisztségét, valamint mellékelni célszerű a képviseleti jogosultságot megalapozó dokumentumokat (pl.: aláírási címpéldány, illetve cégkivonat). Kérjük, hogy az indítványnak csak az első részében szíveskedjenek személyes adatokat feltüntetni, és az alkotmányjogi panasz érdemi alapjogsérelmet alátámasztó indokolását (alkotmányjogi panasz blanketta 2. pont) személyes adatok felhasználása nélkül szíveskedjenek megfogalmazni.

Az alkotmányjogi panasznak határozott kérelmet kell tartalmaznia, és az indítvány mellékleteként meg kell küldeni mindazon dokumentumokat, amelyek az indítványban foglaltakat igazolják.

A határozott kérelem a 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz esetében az következőket jelenti:

– az indítványnak tartalmaznia kell az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét [jelen esetben az Abtv. 26. § (2) bekezdésének megjelölését],

– a vizsgálandó jogszabályi rendelkezés pontos megnevezését

– az indítványozó érintettségének igazolására szolgáló tényeket, dokumentumokat (pl.: annak igazolását, hogy a támadott jogszabály hatálya alatt áll, illetve a támadott jogszabály rá nézve kötelező rendelkezést tartalmaz),

– nyilatkozatot arról, hogy jogorvoslati lehetőség nem áll az indítványozó rendelkezésére vagy azt már kimerítette,

– a megsértett, az Alaptörvényben biztosított jogot és e jogsérelem lényegét,

– az indítványban indokolni kell, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével,

– az indítványnak továbbá kifejezett kérelmet kell tartalmaznia az adott jogszabály, jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére.

Az alkotmányjogi panasz nem irányulhat jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapítására.

Nem közszereplő indítványozó esetében az indítványnak tartalmaznia kell, hogy az indítványozó hozzájárul-e személyes adatai nyilvánosságra hozatalához. (A nyilatkozat minta letölthető innen >>.)

Az Abtv. 26. § (2) bekezdésére vonatkozó indítványminta letölthető innen >>.

A főtitkári és az egyesbírói eljárás

A főtitkár tájékoztatja az indítványozót arról, hogy az indítvány alkalmas-e alkotmánybírósági eljárás megindítására, azaz a beadvány megfelel-e az indítványra vonatkozó, törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek.

Nem kerül sor az indítvány érdemi vizsgálatára:

– ha az indítványozó az indítvány előterjesztésére a törvényben meghatározott határidőt elmulasztotta;

–ha nyilvánvalóan nem az arra jogosult terjesztette elő az indítványt;

– ha az indítvány elbírálása nyilvánvalóan nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe;

– ha a beadvány nem minősül indítványnak; vagy

– ha az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.

Amennyiben a főtitkár észleli, hogy az indítványban foglalt alkotmányjogi kérdés az Abtv. alapján ítélt dolognak minősül, és a körülmények alapvető megváltoztatása nélkül ismételten előterjesztett beadvány elbírálására nincs jogi lehetőség, erről tájékoztatja az indítványozót.

Ha az indítvány a törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg, a főtitkár − az indítvány beérkezésétől számított hatvan napon belül − hiánypótlásra hívja fel az indítványozót, aki annak harminc napon belül köteles eleget tenni. Ha az indítványozó a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti.

Az Alkotmánybíróság – a főtitkár javaslatára – egyesbírói eljárásban dönt az indítvány érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról abban az esetben, ha az indítványozó nem fogadja el a főtitkár tájékoztatását, illetve ha az indítvány a hiánypótlási felhívás ellenére sem felel meg az indítványra vonatkozó formai vagy alapvető tartalmi feltételeknek, illetve az indítványozó a hiánypótlásra nyitva álló 30 napos határidőt elmulasztotta.

Az előkészítő eljárás végén a főtitkár levélben tájékoztatja az indítványozót, hogy az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság nyilvántartásba vette. Ezzel együtt kerül sor az ügyben az előadó alkotmánybíró kijelölésére.

Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz befogadása

Az alkotmányjogi panasz befogadási eljárása során az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatát figyelembe véve megállapítható, hogy az érintettségre és a határidőre vonatkozó rendelkezéseket a testület szigorúan értelmezi.

Az érintettség kérdését az Alkotmánybíróság minden indítványozó vonatkozásában külön vizsgálja; az érintettségnek közvetlennek és aktuálisnak kell lennie. Eszerint „a panasz befogadhatóságának feltétele az érintettség, nevezetesen az, hogy a panaszos által alaptörvény-ellenesnek ítélt jogszabály a panaszos személyét, konkrét jogviszonyát közvetlenül és ténylegesen, aktuálisan érintő rendelkezést állapít meg, s ennek következtében a panaszos alapjogai sérülnek” [33/2012. (VII. 17.) AB határozat].

A személyes érintettség azt jelenti, hogy a jogszabály alkalmazása vagy hatályosulása a panaszos konkrét jogviszonyát érinti, és ezáltal a panaszos a saját személyét érintő jogsérelmet szenved.

A közvetlen érintettség azt jelenti, hogy a jogszabályi rendelkezés minden további bírósági eljárás nélkül, közvetlenül hatályosul az indítványozó vonatkozásában.

Az aktuális érintettség pedig arra vonatkozik, hogy a jogsérelem az indítvány benyújtásakor fennáll.

Az Alkotmánybíróság nem fogadta be azokat az alkotmányjogi panaszokat, ahol nem a jogsérelmet szenvedett fél terjesztette elő az indítványt, hanem helyette, illetve nevében valamely szervezet (pl.: szakszervezet) fordult az Alkotmánybírósághoz; vagy amikor az indítványozó személyét, konkrét jogviszonyát közvetlenül és ténylegesen nem érintette a jogszabály; illetve amikor az indítványozó a jogszabályban előírt feltételeknek még nem felelt meg, így a támadott jogszabályi rendelkezés az indítványozóval szemben még nem került alkalmazásra [pl.: 3329/2012. (X. 12.) AB végzés].

Az Alkotmánybíróság a nem természetes személyek indítványozási jogosultságával összefüggésben általános jelleggel kimondta, hogy az „egyedi érintettséget a szervezeti sajátosságokra figyelemmel vizsgálja, tehát csak közvetlenül a szervezeti működés és joggyakorlás körében felmerülő jogsérelem alapozza azt meg, a tagok illetve más személyek érdekében való fellépés önmagában nem.” [3027/2013. (I. 12.) AB végzés].

Az Alkotmánybíróság gyakorlatában külön kérdésként merült fel, hogy miként alakul az érintettség abban az esetben, ha az indítványozó az egész jogszabályt támadja. Ennek kapcsán az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az egész törvény tekintetében az érintettség nem vizsgálható. Amennyiben az indítványozó az általa ténylegesen sérelmesnek talált szabályokat nem jelöli meg, az érintettség nem állapítható meg.

A személyes érintettség kapcsán az alkotmánybírósági gyakorlat több esetben nem elégedett meg azzal, hogy az indítványozó a norma címzettje legyen, hanem megkövetelte, hogy a támadott szabályt az indítványozóval szemben alkalmazzák. Kivételesen az Alkotmánybíróság az érintettség megállapításához elegendőnek találja, ha az indítványozó  a belátható időn belül kényszerítően bekövetkező jogsérelemét állítja {pl. 3244/2014. (X. 3.) AB határozat, Indokolás [19]}.

Az alkotmányjogi panasz befogadásánál fontos kritérium még, hogy az indítványozó utaljon arra, hogy a jogsérelem orvosolására nem áll rendelkezésére bírói út, illetve, hogy a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslatokat kimerítette.