Alkotmányjogi panasz az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint

Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz részletes szabályai

Indítványminta űrlap letöltése (*.docx)>>

Ki és milyen esetekben nyújthatja be az alkotmányjogi panaszt?

Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal az az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akinek alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be az ügyében folytatott bírósági eljárás során. A panaszt csak akkor lehet benyújtani, ha az érintett a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján csak olyan jogszabály vizsgálata kérhető, amelyet a bíróság az eljárása során alkalmazott.

Határidő az alkotmányjogi panasz benyújtására

Az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 26. § (1) bekezdés alapján a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet (az Alkotmánybíróságnak címezve) írásban benyújtani az elsőfokú bíróságon. A döntés közlésének elmaradása esetén (pl. ha a bíróság nem kézbesítette a sérelmezett döntést az indítványozó vagy jogi képviselője részére) az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidő a tudomásszerzéstől, vagy az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől számított hatvan nap.

Az indítványt, mellékleteit, valamint az egyéb szükséges iratotokat a határidő utolsó napjáig, tehát legkésőbb a hatvanadik napon lehet az elsőfokú bíróságon személyesen vagy elektronikus úton benyújtani, vagy elektronikus úton, illetve ajánlott küldeményként postára adni. A határidő a bírói döntés kézbesítését követő napon kezdődik. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

A hatvannapos határidő elmulasztása esetén az indítvány benyújtásával egyidejűleg igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, ha az indítványozó rajta kívül álló elháríthatatlan okból történő akadályoztatása folytán mulasztotta el a határidőt. Az igazolási kérelmet az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon belül lehet benyújtani. A kérelem megalapozására szolgáló tényeket az indítványozónak a kérelemben valószínűsítenie kell.

Az alaptörvény-ellenesnek vélt bírói döntés közlésétől, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.

Az Ügyrend 12. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság évente legfeljebb két alkalommal ítélkezési szünetet tart. Az Ügyrend 55. § (4) bekezdése alapján az ítélkezési szünet időtartama az Abtv.-ben megállapított határidőket nem érinti, így az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló hatvannapos határidő az ítélkezési szünet időtartamával nem hosszabbodik meg.

Az alkotmányjogi panasz benyújtásának helye és módja

Az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerint előterjesztett alkotmányjogi panaszt az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell írásban, az indítványozó – illetve jogi képviselője – aláírásával ellátva, az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.

A Kúria jogegységi panaszt elutasító döntése elleni alkotmányjogi panaszt a Kúriánál kell előterjeszteni.

Az elsőfokú bíróság az alkotmányjogi panaszt – az ügyben született bírósági döntésekkel együtt – továbbítja az Alkotmánybíróság részére.

A bíróság az alkotmányjogi panaszban sérelmezett jogszabályi rendelkezés alkalmazásával született jogerős bírósági döntés végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti.

Az Abtv. 26. § (1) bekezdésére alapított alkotmányjogi panasz kizárólag az elsőfokú bíróságon nyújtható be személyesen, elektronikus úton, vagy postai küldeményként. Az alkotmányjogi panasz benyújtására közvetlenül az Alkotmánybíróságon nincs lehetőség. A 2023. augusztus 1-ét követően a közvetlenül az Alkotmánybíróságon benyújtott alkotmányjogi panaszokat az Alkotmánybíróság nem küldi meg az elsőfokú bíróságnak, és eljárást sem indít az ügyben.

Elektronikus úton akkor lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani az elsőfokú bíróságon, ha törvény az alkotmánybírósági eljárásra okot adó bírósági eljárásban az elektronikus kapcsolattartást lehetővé vagy kötelezővé teszi.

Szóban, illetve telefax útján alkotmányjogi panasz előterjesztésére nincs lehetőség.

Az indítvány formai és tartalmi elemei

Az alkotmányjogi panasz indítványnak több tartalmi és formai követelménynek kell megfelelnie ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság érdemben foglalkozzon az üggyel.

Az indítványban fel kell tüntetni az indítványozó nevét, lakóhelyét, jogi személy esetében székhelyét, illetve a jogi személyt képviselő tisztségét, valamint mellékelni célszerű a képviseleti jogosultságot megalapozó dokumentumokat (pl. aláírási címpéldány, illetve cégkivonat). Kérjük, hogy az indítványnak csak az első részében szíveskedjenek személyes adatokat feltüntetni, és az alkotmányjogi panasz érdemi alapjogsérelmet alátámasztó indokolását (alkotmányjogi panasz blanketta 2. pont) személyes adatok felhasználása nélkül szíveskedjenek megfogalmazni.

Nem közszereplő indítványozó esetében az indítványnak tartalmaznia kell, hogy az indítványozó hozzájárul-e személyes adatai (a neve) közzétételéhez. (A nyilatkozatminta letölthető innen >>.)

Az alkotmányjogi panasznak határozott kérelmet kell tartalmaznia, és az indítvány mellékleteként meg kell küldeni mindazon dokumentumokat, amelyek az indítványban foglaltakat igazolják. A határozott kérelem az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz esetében a következőket jelenti:

– az indítványnak tartalmaznia kell az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét [jelen esetben az Abtv. 26. § (1) bekezdésének megjelölését];

– a vizsgálandó jogszabályi rendelkezés és bírói döntés pontos megnevezését, amelyben a bíróság a sérelmezett jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést alkalmazta;

– a megsértett, Alaptörvényben biztosított jogot és e jogsérelem lényegét;

– az indítványban indokolni kell, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével;

– az indítványnak továbbá kifejezett kérelmet kell tartalmaznia az adott jogszabály, jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére.

Az indítványban utalni kell arra, hogy az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

Az Alkotmánybíróságot tájékoztatni kell arról, hogy folyamatban van-e az ügyben rendkívüli jogorvoslati felülvizsgálati eljárás,. Az alábbiakban ismertetjük az Alkotmánybíróság eljárását abban az esetben, ha az alkotmányjogi panasz benyújtásakor rendkívüli jogorvoslati eljárás is folyamatban van.

1. Eljárás folyamatban lévő felülvizsgálati eljárás esetén

Ha az ügyben a jogerős döntés ellen felülvizsgálati indítványt vagy kérelmet is előterjesztettek, és a Kúria a felülvizsgálati kérelmet még nem bírálta el, az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság – egyesbíróként eljárva, a panasz benyújtására nyitva álló határidő vizsgálatát követően, az egyéb feltételek vizsgálata nélkül – visszautasítja, függetlenül attól, hogy a felülvizsgálati eljárást az indítványozó vagy más kezdeményezte. Ebben az esetben a jogerős döntésre is kiterjedő alkotmányjogi panaszt a Kúria felülvizsgálati eljárást lezáró döntése után ismételten elő lehet terjeszteni. A felülvizsgálati eljárás lezárultát követően, az eljárást lezáró kúriai határozat kézbesítését követő hatvan napon belül ismét benyújtható az alkotmányjogi panasz, amelyet ki lehet terjeszteni a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott határozatára, így a határozatban alkalmazott jogszabály vizsgálatára is.

Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott határozatával összefüggésben önállóan is benyújtható alkotmányjogi panasz.

Abban az esetben, ha a Kúria az alsóbb fokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra utasította, főszabály szerint alkotmányjogi panasznak nincs helye. Kivételesen az új eljárásra utasító határozat akkor vizsgálható, ha az a Kúria kötelező utasítása miatt eljárást lezáró döntésnek minősül.

2. Eljárás folyamatban lévő perújítás esetén

Ha az ügyben a jogerős döntés ellen perújítási indítványt vagy kérelmet is előterjesztettek, és az alkotmányjogi panasz főtitkársági vizsgálatakor a perújítási eljárás még folyamatban van, az Alkotmánybíróság – egyesbíróként eljárva, a panasz benyújtására nyitva álló határidő vizsgálatát követően, az egyéb feltételek vizsgálata nélkül – az alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Ha a bíróság a perújítást elrendeli, az elrendelő határozat alkotmányjogi panasszal nem támadható. Ha a perújítási eljárás úgy zárul, hogy a bíróság a perújítást nem rendeli el, a perújítási eljárásban hozott jogerős határozat kézbesítését követő hatvan napon belül ismét benyújtható az alkotmányjogi panasz, amelyet ki lehet terjeszteni a perújítási eljárásban hozott érdemi határozat, így a perújítási eljárásban alkalmazott jogszabály vizsgálatára is.

A perújítás elrendelésének mellőzése esetén az érdemi határozat (az abban alkalmazott jogszabály) vizsgálata akkor is kérhető az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján, ha az indítványozó a jogerős döntéssel összefüggésben nem kérte az Alkotmánybíróság eljárását. Ebben az esetben azonban az Alkotmánybíróság az alapügyben hozott bírói döntéseket nem vizsgálja.

3. Eljárás folyamatban lévő jogegységi panasz eljárás esetén

Ha az alkotmányjogi panasszal érintett ügyben hozott kúriai határozattal szemben jogegységi panasz indítványt is előterjesztettek, és a jogegységi panasz eljárás az alkotmányjogi panasz vizsgálatakor még folyamatban van, az Alkotmánybíróság – egyesbíróként eljárva, a panasz benyújtására nyitva álló határidő vizsgálatát követően, az egyéb feltételek vizsgálata nélkül – az alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

A jogegységi panasz eljárás lezárultát követően, az eljárást lezáró kúriai határozat kézbesítését követő hatvan napon belül ismét benyújtható az alkotmányjogi panasz, amelyet ki lehet terjeszteni a Kúria jogegységi panasz eljárásban hozott határozatára, így a határozatban alkalmazott jogszabály vizsgálatára is. Amennyiben azonban a Kúria a jogegységi panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a bíróságot új eljárásra, illetve új határozat hozatalára utasítja, alkotmányjogi panasz benyújtására nincs lehetőség.

Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján a Kúria jogegységi panaszt elutasító döntésével  összefüggésben önállóan is benyújtható alkotmányjogi panasz. Ebben az esetben az Alkotmánybíróság vizsgálata az alapügyben hozott bírói döntésekre nem terjed ki.

Amennyiben a Kúria jogegységi panasz eljárás során jogegységi hatályú határozatot hoz, ellene a peres eljárásban részvevő felek nem nyújthatnak be alkotmányjogi panaszt, mindazonáltal más ügyben a Kúria jogegységi hatályú határozata ellen az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz benyújtására van lehetőség.

Az Abtv. 26. § (1) bekezdésre vonatkozó indítványminta letölthető innen >>

A főtitkári és az egyesbírói eljárás

Az Alkotmánybírósághoz érkező indítványokat az előkészítő eljárás és az indítványelemzés keretében legelőször az Alkotmánybíróság főtitkára vizsgálja meg. A főtitkár tájékoztatja az indítványozót arról, hogy az indítvány alkalmas-e alkotmánybírósági eljárás megindítására, azaz a beadvány megfelel-e az indítványra vonatkozó, törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek.

Nem kerül sor az indítvány érdemi vizsgálatára,

– ha az indítványozó az indítvány előterjesztésére a törvényben meghatározott határidőt elmulasztotta (a kézbesítéstől vagy tudomásszerzéstől számított hatvan napon túl terjesztette elő indítványát, és igazolási kérelmet legkésőbb a főtitkári felhívásra sem terjesztett elő, illetve ha a kézbesítéstől vagy tudomásszerzéstől számított száznyolcvan nap elteltével nyújtotta be beadványát);

– ha nyilvánvalóan nem az arra jogosult terjesztette elő az indítványt;

– ha az indítvány elbírálása nyilvánvalóan nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe;

– ha a beadvány nem minősül indítványnak, vagy

– ha az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.

Ha az indítvány a törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg, a főtitkár hiánypótlásra hívja fel az indítványozót, aki annak harminc napon belül köteles eleget tenni. Ha az indítványozó a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti. A hiánypótlásra adott harmincnapos határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésére nincs lehetőség, tehát a hiánypótlás késedelmes teljesítése esetén is az eljárás megszüntetésének van helye. Az ilyen módon megszüntetett ügyek listáját a főtitkár az egyesbírónak minden hónapban bemutatja, aki azt végzéssel hagyja jóvá.

Az Alkotmánybíróság – a főtitkár javaslatára – egyesbírói eljárásban dönt az indítvány érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról abban az esetben, ha az indítványozó nem fogadja el a főtitkár tájékoztatását, illetve ha az indítvány a hiánypótlási felhívás ellenére sem felel meg az indítványra vonatkozó formai vagy alapvető tartalmi feltételeknek. Ugyancsak egyesbírói eljárásban kell dönteni a panasz benyújtására nyitva álló hatvannapos határidő elmulasztására vonatkozó igazolási kérelem tárgyában. Ha az egyesbíró az igazolási kérelemnek helyt ad, a pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az indítványozó az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna. Ugyancsak egyesbírói eljárásban dönt az Alkotmánybíróság akkor, ha felülvizsgálati, perújítási, vagy jogegységi panasz eljárás van folyamatban. A fenti eljárások lezárultát követően nyílik meg a lehetőség az alkotmányjogi panasz ismételt előterjesztésére.

Az előkészítő eljárás végén a főtitkár levélben tájékoztatja az indítványozót, hogy az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság nyilvántartásba vette. Ezzel együtt kerül sor az ügyben az előadó alkotmánybíró kijelölésére.

Az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz befogadása

Az előkészítő eljárást követően az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadhatóságát vizsgálja meg. Ha a testület arra jut, hogy az indítvány nem befogadható, akkor az indítványt visszautasítja. Ha nincs ok a visszautasításra, akkor az alkotmányjogi panaszt be kell fogadni. A befogadási eljárás során felmerülő kérdések közül az alábbiak a legfontosabbak.

Az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság nem fogadja be, ha az indítványozó érintettsége nem állapítható meg (pl. az indítványozó a bírói döntésben nem szerepel félként), vagy ha az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit nem merítette ki (pl. az ügyben még nem született jogerős bírói döntés). A jogorvoslati lehetőség kimerítésének kötelezettsége azonban nem vonatkozik a felülvizsgálatra és perújításra mint rendkívüli jogorvoslatra, tehát a felülvizsgálati eljárás és perújítási eljárás kezdeményezése nem előfeltétele az alkotmányjogi panasz benyújtásának.

Visszautasítja az Alkotmánybíróság a panaszt akkor is, ha az abban felvetett problémát korábban már elbírálta (ítélt dolog; res iudicata). Mindezek alapján nincs helye alkotmánybírósági eljárásnak, ha alkotmányjogi panasz alapján az alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, és az indítványozó ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozik, és a körülmények alapvetően nem változtak meg.

Az indítványt akkor is visszautasítja az Alkotmánybíróság, ha az indítvány elbírálása nem tartozik a hatáskörébe, ha a hiánypótlás vagy egyéb nyilatkozat elmaradt, s mindez az ügy elbírálását ellehetetleníti, illetve ha az indítvány egyéb okból nem felel meg a törvényi feltételeknek.

Az előadó alkotmánybíró a panasz befogadásáról szóló döntés helyett a panasz érdemi elbírálását tartalmazó határozattervezetet terjeszthet a testület elé. Ebben az esetben az előadó alkotmánybíró az érdemi elbírálást tartalmazó tervezet előterjesztését megelőzően értesíti az ellenérdekű felet arról, hogy az ügyben alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz. Ha a testület – a befogadó döntés mellőzésével előterjesztett – határozattervezet tárgyalását megkezdi, az alkotmányjogi panaszt a testületi ülés napjával befogadottnak kell tekinteni, és erről az előadó alkotmánybíró az indítványozót és az elsőfokú bíróságot értesíti.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz akkor fogadható be, ha a panasszal támadott jogszabályi rendelkezést az érintett egyedi ügyében az eljáró bíróság alkalmazta.

Az alkotmányjogi panaszban főszabály szerint Alaptörvényben biztosított jog sérelmére lehet hivatkozni, azonban a kialakult joggyakorlat alapján a jogállamiság sérelmére is alapítható alkotmányjogi panasz, amennyiben az indítványozó a visszaható hatályú jogalkotásra vagy a felkészülési idő hiányára hivatkozik. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatályba lépése után is fenntartotta korábbi értelmezését, amely szerint a jogbiztonság önmagában nem alapjog, így a B) cikk (1) bekezdésének sérelmére alkotmányjogi panaszt csak kivételes esetben – a visszaható hatályú jogalkotás és a felkészülési idő hiánya esetén – lehet alapítani. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság nem tartotta befogadhatónak, így visszautasította azokat a panaszokat, ahol általánosságban hivatkoztak a jogállamiság sérelmére, illetve a jogbiztonság elvére [3107/2013. (V. 17.) AB határozat], vagy tartalmi szempontból valójában a normavilágosság sérelmét állította az indítványozó [pl.: 3252/2012 (IX. 28.) AB végzés], illetve amikor az indítványozó csupán utalt a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának megsértésére, de azt nem igazolta kellően [3114/2013. (VI. 4.) AB határozat].

Az érdemi bírói döntésre vonatkozó kitétellel kapcsolatosan az Alkotmánybíróság befogadási gyakorlatából megállapítható, hogy elsődlegesen azon döntések esetén van helye az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján alkotmányjogi panasz benyújtásának, ahol az ügy – a jogorvoslati lehetőség kimerítéséből következően – jogerősen lezárult, vagyis a bíróság az ügyet érdemben befejezte [3246/2012. (IX. 28.) AB végzés]. Az ügy érdemében hozott döntések mellett azonban lehetőség van alkotmányjogi panasszal támadni perjogi értelemben ügydöntőnek nem minősülő határozatokat is, amelyek esetében az Alaptörvényben biztosított jog sérelme bizonyítható, mivel az alapjogsérelem az érdemi döntés meghozatala előtt, és az érdemi döntéssel nem orvosolható módon is bekövetkezhet {pl.: eljárást felfüggesztő végzés elleni alkotmányjogi panasz befogadása [3057/2015. (III. 31.) AB határozat]}.

Mérlegelést igénylő fontos tartalmi kritérium, hogy az Abtv. 29. §-a alapján az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszokat csak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az Abtv. 29. §-ában foglalt két feltétel vagylagos. Az Alkotmánybíróság tehát külön-külön vizsgálja, hogy az alkotmányjogi panasz felvet-e bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, és az egyik feltétel fennállása már megalapozhatja az Abtv. 29. §-ban foglalt befogadási feltétel teljesülését.

Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az Abtv. 29. §-ára alapított visszautasítások leggyakoribb indokai a következők: az indítványban ismertetett probléma nem alkotmányossági kérdés; rendes bírói jogértelmezési kérdésről van szó; az indítvány a tényállás felülvizsgálatára irányul, illetve bizonyítékok újraértékelését kéri; vagy nem tartalmaz „új” alkotmányossági kérdést; valamint nem érinti érdemben az indítványozó helyzetét. Az Alkotmánybíróság gyakorlatából megállapítható, hogy az alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek olyannak kell lennie, amely képes hatással lenni az alapul fekvő egyedi ügyre.

Az Alkotmánybíróság a befogadás visszautasításáról végzésben rendelkezik, melyben röviden ismerteti a visszautasítás okát. A végzést az Alkotmánybíróság megküldi az indítványozónak és az elsőfokú bíróságnak, illetve azt anonimizálva közzéteszi a honlapján, valamint az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapjában. A panasz befogadásáról az Alkotmánybíróság nem hoz végzést, azonban a döntéséről értesíti az indítványozót és az elsőfokú bíróságot, illetve értesíthet más érdekeltet is.