EN

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2019. évi 15. száma (2019. május 17.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a választási eljárásról szóló törvény nem tiltja a jelölő szervezetek számára, hogy választási kampányban a jelöltállításon kívül más célra aláírást gyűjtsenek, észszerű értelmezés mellett sem az alapelvekből, sem a törvény más szabályából nem vonható le ilyen következtetés. Döntésével a Kúria önkényesen egészítette ki a törvény zárt szabályozását. Az Alkotmánybíróság emellett alkotmányos követelményként mondta ki, hogy választási eljárásokban a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára biztosítani kell a nyilatkozattétel lehetőségét.

A Lawyr.it. angol nyelvű lapban Gula Krisztina készített interjút Sulyok Tamással,  az Alkotmánybíróság elnökével, amely ezen a linken tekinthető meg. Az interjú magyar nyelvű fordítása pedig alább olvasható.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Alkotmánybíróság elé terjeszthető alkotmányjogi panasz hatékony jogorvoslatnak minősül-e. Ha tehát egy ügyben az alkotmányjogi panasz alkalmas eszköz a jogsérelem orvoslására, akkor az Alkotmánybíróság előzetes eljárása a feltétele annak, hogy egy indítványozó az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhasson.

A táblázatok éves bontásban tartalmazzák az alkotmányjogi panaszokra vonatkozó részletes adatokat is.

Az Alkotmánybíróság elutasította az országgyűlési képviselők több mint egynegyedének azon indítványait, amelyekben az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján elfogadott egyes törvények közjogi érvénytelenségét állították, azok elfogadási körülményei miatt.

Az Alkotmánybíróság nyilvánosan hirdeti ki határozatát a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVI. törvény ellen közjogi érvénytelensége miatt előterjesztett utólagos normakontroll indítványról

Az Alkotmánybíróság kimondta: a jogalkotó nem kötelezheti az elsőfokú határozatot hozó közigazgatási szervet a másodfokú eljárás lefolytatására is, kivéve, ha az érintett közigazgatási szerven belül működik egy erre hatáskörrel rendelkező magasabb fórum.A testület megsemmisítette egy kormányrendelet azon rendelkezését, amely egyes ügyekben az első fokon eljáró Pest Megyei Kormányhivatalt jelölte ki a fellebbezés elbírálására jogosult szervként is.

Az első helyezett Szabó Patrik az ország alkotmányjogban legjártasabb tizenkét joghallgatója közül került ki az Ab§zi (Országos Alkotmánybírósági Szimulációs Verseny) döntőjén. Az alkotmányjogi versenyt az Alkotmánybíróság és a Mathias Corvinus Collegium közösen szervezte, azzal a céllal, hogy az alkotmányjog iránt érdeklődő egyetemisták három fordulón keresztül megmérettethessék magukat. A döntőn az Alkotmánybíróság nevében Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke köszöntötte a versenyzőket.