EN

„Az európai egységesülés folyamata meghatározza és formálja alkotmányos berendezkedéseinket, és természetesen vice versa: saját alkotmányos fejlődésünk is formálja az európai integráció menetét. Ezért a következő évtizedekben az uniós alkotmánybíróságok előtt álló egyik legnagyobb kihívás az, hogy felismerjék és érvényesítsék integrációs felelősségüket az európai egységesülés folyamatában.” – ezt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke mondta a Szegedi Tudományegyetem által szervezett „Nemzet, Közösség, Kisebbség, Identitás: A nemzeti alkotmánybíróságok szerepe és aktivizmusa az alkotmányos identitás védelmében” elnevezésű online konferencia keretében.

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2021. évi 17. száma (2021. június 22.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

Az Alkotmánybíróság 2021. július 19-től 2021. augusztus 27-ig ítélkezési szünetet tart.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Színház- és Filmművészeti Egyetemre vonatkozó törvény és a felsőoktatási törvény egyes rendelkezései elleni bírói kezdeményezést, de alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a fenntartónak a felsőoktatási intézmény szenátusát megillető véleményezési jog gyakorlására kellő időt,  az érdemi javaslattétel megfogalmazására pedig lehetőséget kell biztosítania, amelyet nyomon követhető módon figyelembe kell vennie a döntéshozatala során.

Az Alkotmánybíróság negyedévente és év végén közzéteszi az ügyforgalmára vonatkozó részletes szöveges összefoglalót és a részletes adatokat.

2021. április 11-én, életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegségben elhunyt Erdei Árpád, az Alkotmánybíróság volt tagja.

Az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete online konferenciát hirdet „Internetes platformok kora – társadalmi hatások és szabályozási kihívások” címmel, amelyre várja előadók jelentkezését.

Visszautasította az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést, amely a magzati élet védelméről szóló törvénynek azt a rendelkezését támadta, mely a fejlődési rendellenességben szenvedő magzat esetén hosszabb ideig teszi lehetővé a terhesség megszakítását. A testület álláspontja szerint a támadott rendelkezést az indítványozó bírónak a per jelenlegi szakaszában már nem kell alkalmaznia, ezért annak megsemmisítését nem kérheti az Alkotmánybíróságtól.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Varga Zs. András a Kúria elnöke a Magyar Jogász Egylet felkérésére beszélgetett a bíró és a nyilvánosság kérdésköréről.