Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2018. évi 17. száma (2018. május 22.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

Az Alkotmánybíróság kimondta: alkotmány-ellenes volt az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló 2016-os törvény néhány rendelkezése. Az Alkotmánybíróság emellett az Országgyűlés mulasztását állapította meg a termőföldekre vonatkozó kárpótlási szabályok módosítása kapcsán, mivel a törvényalkotó egyes esetekben lehetetlenné tette, hogy a kárpótlásra jogosultak vételi jogukat megfelelően gyakorolhassák.

Médiaszereplők nyilvánosság előtt zajló vitájában döntött az Alkotmánybíróság. Határozatában kiemelte: a megváltozott társadalmi viszonyok, különösen a telekommunikáció terjedése révén a közszereplői kör bővülése figyelhető meg, így olyan személyeknek is lehetősége nyílik a közéleti viták aktív alakítójává válni, akik korábban nem tartoztak a közszereplők fogalmi körébe. A véleménynyilvánítási szabadság elsősorban a közhatalom bírálatával kapcsolatos véleménynyilvánításokat védi, azonban a közéleti kérdések köre szélesebb a szűken értelmezett politikai közléseknél. A közszereplői minőség megállapítása mindig egyedi mérlegelés kérdése. Jellemzően nem az a meghatározó szempont, hogy az érintettnek mi a státusza, hanem az, hogy a közügyeket érintő nyilvános vitában önkéntes elhatározása folytán vált-e a közélet alakítójává.

2018. április 19-21. között Debrecenben rendezte meg a Magyar Jogász Egylet a Negyvenedik Vándorgyűlését. A nyitóelőadást Varga Zs. András egyetemi tanár, alkotmánybíró tartotta Az Alaptörvény hatályosulása címmel.

A 2018. január 1-je és március 31-e közötti időszakra vonatkozó ügyforgalmi és statisztikai adatok

Az ügyben egy politikai párt, mint jelölő szervezet fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, arra hivatkozva, hogy a Kúria támadott döntése sérti a véleménynyilvánítási szabadságát, valamint a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jogát. Az Alkotmánybíróság a panaszt befogadta, az érdemi vizsgálat folyamatban van. Mivel azonban a Kúria támadott döntésének végrehajtása az alkotmánybírósági vizsgálat alatt is korlátozza az indítványozó jogszerűen végzett kampánytevékenységét, az Alkotmánybíróság mai végzésében felhívta a Kúriát a Kvk.VI.37.414/2018/2. sorszámú végzése végrehajtásának felfüggesztésére.

Az indítványozót az országgyűlési választásokon független képviselőjelöltként vették nyilvántartásba, amelyre tekintettel mentelmi jog illette meg. A bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás alapján azonban az indítványozó mentelmi jogát a Nemzeti Választási Bizottság felfüggesztette. Az Alkotmánybíróság friss határozatában kimondta: a Nemzeti Választási Bizottság mentelmi jogot felfüggesztő határozata nem minősül olyan határozatnak, amely ellen jogorvoslatot kell biztosítani.

Bátor és meg nem alkuvó elődeink emlékét méltó módon őrizni szent, hazafias és alkotmányos kötelességünk − mondta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a Sulyok Dezső kisgazdapárti politikus emlékére rendezett konferencián, 2018. február 26-án hétfőn, az Országházban.

Egy személy vagy szervezet akkor fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz bírói döntéssel szemben, ha saját maga érintett az ügyben, és a döntés az Alaptörvényben biztosított valamely jogát sérti. Az Alkotmánybíróság határozata rámutatott: az indítványozó által sérelmezett, vigalmi negyed nyitvatartását korlátozó szabályozás még nem létezik, így jogsérelem sem következhetett be. A népszavazási kérdésre vonatkozó alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság visszautasította, azonban az indítványozó nincs elzárva attól, hogy amennyiben az önkormányzat a jövőben olyan rendeletet alkot, amelyet az indítványozó alaptörvény-ellenesnek tart, megfelelő jogorvoslati lehetőség kimerítése után közvetlen alkotmányjogi panaszt nyújtson be az Alkotmánybírósághoz.