EN

Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal.

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2021. évi 22. száma (2021. szeptember 6.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

A Magyar Jogász Egylet Mesterségem címere című interjúsorozatának második részében Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke beszélgetett egyebek mellett könyvekről, valamint a jog és a kultúra kapcsolatáról.

Az Alkotmánybíróság negyedévente és a naptári év végén közzéteszi az ügyforgalmára vonatkozó részletes szöveges összefoglalót és a részletes adatokat.

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján megállapította, hogy alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénynek azok a rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást. Az Alkotmánybíróság a határozatában emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy a műemléképületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez.

A főtitkári előkészítő eljárásban továbbra is lehetőség van a hiánypótlás elektronikus úton történő benyújtására.

Két olyan ügyben is megszüntette az eljárást az Alkotmánybíróság, amely a felsőoktatásról szóló törvény korábbi módosításait és egyben a CEU (Közép-európai Egyetem) működését érintette. A testület indokolása szerint a 62 országgyűlési képviselő által benyújtott utólagos absztrakt normakontroll indítvány és egy érintett által benyújtott alkotmányjogi panasz a felsőoktatásról szóló törvény módosítása miatt okafogyottá vált, ezért az eljárásokat megszüntette.

Karbantartási munkák miatt előfordulhat, hogy egyes ügyek adatlapjai átmenetileg nem érhetőek el. A kellemetlenségekért elnézést kérünk.

„Tíz évvel ezelőtt, 2011. április 18-án az alkotmányozó hatalom új alapokra helyezte Magyarország alkotmányos berendezkedését. A korábbi alkotmánybíráskodás fő feladata a rendszerváltás lezárása, a jogrendszer – mondjuk így – „diktatúrátlanítása és jogállamosítása” volt. Az Alaptörvény elfogadásával az alkotmányozó egy politikailag neutrálisabb, mindazonáltal nagyon erős alapjogvédelmi felhatalmazással rendelkező, az európai fősodorba jobban beleillő alkotmánybíróság létrehozása mellett tette le a voksát.” Ezt Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke mondta a Magyar Jogász Egylet által szervezett, az „Értékek és intézmények a tíz éves Alaptörvényben” címet viselő konferencián, amelyen minden jogi hivatásrend képviseltette magát.