EN

Önkényesen megkülönböztette egy önkormányzat a mozgóbolti árusítást végző vállalkozókat azokkal szemben, akik árusítófülkét helyeztek el közterületen. Az Alaptörvény szerinti hátrányos megkülönböztetést az önkormányzat nem igazolhatja azzal, hogy más önkormányzatok is hasonló összegű díjat vezettek be. A közterület-használati díj nem arra való, hogy olyan helyi törekvésekhez használják fel, amelyek nem állnak összefüggésben a közterület-használat gazdasági értékével.

A tisztességes eljárás követelménye egyetlen hatósági eljárásban sem sérülhet, bár a pontos követelményrendszer eltérő lehet az egyes eljárásokban. Az Alkotmánybíróság megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó nem szabályozta a tanúk zártan kezelt adatainak védelmét akkor, ha azok különböző eljárási törvények hatálya alá kerülnek. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. december 31-ig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem alakított ki a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókra vonatkozóan az egyéni szempontok mérlegelését lehetővé tevő olyan további kedvezményeket, amelyek a közoktatás során maradéktalanul biztosítják védelmüket. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. június 30. napjáig tegyen eleget.

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2019. évi 7. száma (2019. március 14.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására Budapestre érkezett és előadást tartott Koen Lenaerts, az Európai Bíróság elnöke, és Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke. Ausztria, Hollandia, Csehország, Lettország, Luxemburg, Olaszország, Svájc és Szlovénia alkotmánybírósága elnöki, illetve elnökhelyettesi szinten képviseltette magát. Az „Alkotmányos EU-dentitás 2019” címet viselő konferencián a külföldi vendégeken kívül a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, az igazságügyi miniszter, magyar közjogi méltóságok, alkotmányjogászok és közigazgatásban dolgozó szakemberek, valamint a tudomány képviselői is jelen voltak. A nemzetközi szinten is párját ritkító szakmai eseménynek a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont. A konferencia kivételes lehetőséget adott arra, hogy a részt vevők erősítsék a nemzetközi alkotmánybírósági párbeszédet.

Varga Zs. András alkotmánybíró a HVG 2019. március 7-i számában megjelent, A miniszter félrelép című cikkével kapcsolatban a következő közlemény közzétételét kérte az MTI-től

Az Alkotmánybíróság tanácsa megsemmisítette a haditechnikai tevékenység engedélyezéséről szóló kormányrendelet azon rendelkezését, amely egyes esetekben lehetővé tette, hogy a hatóság döntésében teljes egészében mellőzze az indokolást. A megsemmisített rendelkezés a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható.

Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként mondta ki: a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági hatáskör gyakorlója döntéshozatala során a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szempontokat nem rendelheti más szempontok alá. A testület mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet is megállapított, mivel a hatályos szabályozás nem írja elő, hogy a hatóságnak kifejezett megállapítást kell tennie határozata rendelkező részében egy ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint megfelelő bírói értelmezés mellett a jogellenes bevándorlás elősegítésének bűncselekménye nem valósul meg, ha a cselekmény célja kizárólag a rászorulók szenvedéseinek csökkentése, a velük való emberséges bánásmód. Ezt megerősítendő, az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az új tényállás nem alkalmazható az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő, önzetlen magatartásokra.