Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2020. évi 25. száma (2020. október 22.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

Varga Zs. András, az Alkotmánybíróság tagja 2020. október 16-án az Alkotmánybíróság elnökének benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondott az Alkotmánybíróságban betöltött tagságáról.

Online alkotmánybírósági kerekasztal-beszélgetés az SZTE ÁJTK és az Alkotmánybíróság közös szervezésében

Életének 87 évében, hosszan tartó súlyos betegséget követően, elhunyt Strausz János nyugalmazott bíró, az Alkotmánybíróság volt tagja.

Az augusztus végén véget ért törvénykezési szünetet követően változatlanul online, azaz videókonferencia formájában tartja teljes üléseit és öttagú tanácsüléseit az Alkotmánybíróság 15 tagú testülete. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke március végén, a COVID-19 járvány első hullámának magyarországi megjelenése után nem sokkal, amint azt a törvényi háttér lehetővé tette, rendelkezett az online ülésezésről, és – ahogyan arról korábbi közleményünkben beszámoltunk – a testület egészen a nyári törvénykezési szünetig ebben a formában tanácskozott, és hozta meg döntéseit.

A táblázatok éves bontásban tartalmazzák az alkotmányjogi panaszokra vonatkozó részletes ügyforgalmi adatokat is.

Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatában megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenes a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) által az ECHO HUNGÁRIA TV Televíziózási, Kommunikációs és Szolgáltató Zártkörű Részvénytársaság, a Magyar Idők Kiadó Korlátolt Felelősségű Társaság, a New Wave Media Group Kommunikációs és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint az OPUS PRESS Zártkörűen Működő Részvénytársaság megszerzésének nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítéséről szóló kormányrendelet.

Az Alkotmánybíróság 2020. július 20-tól 2020. augusztus 29-ig ítélkezési szünetet tart.

Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatában megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenes a rémhírterjesztéssel kapcsolatos új büntetőjogi szabályozás, melyet különleges jogrend idején kell alkalmazni. A határozat ugyanakkor alkotmányos követelményként megállapította, hogy a rémhírterjesztés bűntettére vonatkozó rendelkezés csak az olyan tény közlését fenyegeti büntetéssel, amelyről az elkövetőnek a cselekmény elkövetésekor tudnia kellett, hogy hamis, vagy amelyet maga ferdített el, és amely a különleges jogrend idején a védekezés akadályozására vagy meghiúsítására alkalmas.