Az Alkotmánybíróság elnökének meghívására mintegy 50 Magyarországra akkreditált nagykövetség képviseltette magát a legmagasabb szinteken az Alkotmánybíróság székházában rendezett fogadáson, Budapesten. Hasonló eseményre elsőként a tavalyi évben, hagyományteremtő szándékkal került sor. Az Alkotmánybíróság célja továbbra is az, hogy az intézmény magyarországi demokráciában betöltött szerepéről, erős alapjogvédelmi jogosítványairól, hatásköréről, illetve politikai konszenzus alapján megválasztott tagjairól első kézből hiteles információk jussanak el a nemzetközi közvéleményhez, és nemzetközi párbeszéd alakulhasson ki az igazságügyi együttműködés területén. Sulyok Tamás kiemelte: Európának napjainkban számos bonyolult és érzékeny kihívással kell szembenéznie, így a kölcsönös tapasztalat-, vélemény- és információcsere elengedhetetlen. Sajnálatos módon ennek aktuális ellenpéldája a Sargentini-jelentés. A jelentés készítői ugyanis úgy fogalmaztak meg a magyar Alkotmánybíróság integritását, autonómiáját és tekintélyét negatívan érintő megállapításokat, hogy minden előzetes konzultációt elmulasztottak az Alkotmánybírósággal.

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2018. évi 26. száma (2018. szeptember 13.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a vízgazdálkodásról szóló törvény idén júliusban elfogadott, még ki nem hirdetett módosítása nincs összhangban az Alaptörvénnyel. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása az Alaptörvényből következően az állam elsődleges kötelezettsége. A törvénymódosítás céljai, vagyis az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése, illetve az ellenőrzés hatékonyságának növelése más módon is elérhetők.

Az Alkotmánybíróság és a Konrad-Adenauer-Stiftung pályázatot hirdet németországi intézménynél töltendő szakmai gyakorlati vagy vendégkutatói ösztöndíj elnyerésére.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság Ügyrendje 12. §-a alapján 2018. július 23-tól 2018. augusztus 31-ig ítélkezési szünetet tart.

Az Alkotmánybíróság 2018. június 30-i ügyforgalmi és statisztikai adatai

Az újabb gyakorlatot is ismertető részletes tájékoztatók és indítványminták célja, hogy az indítványozók és jogi képviselőik áttekintést kapjanak az alkotmányjogi panasz rendeltetéséről, szabályairól, és az indítványok formai és tartalmi követelményeiről.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem rendelkezett az igényérvényesítéshez szükséges orvosi igazolás kiállítására jogosult orvos személyéről akkor, amikor a fogvatartott személy a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezi közgyógyellátásra való jogosultságának a megállapítását. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. november 30. napjáig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság egy alkotmányjogi panasz alapján indult ügyben rámutatott: közhatalmat gyakorló személyekkel és közszereplő politikusokkal szemben, közügyekkel kapcsolatban megfogalmazott értékítélet főszabály szerint nem lehet jogi felelősségrevonás alapja, azonban egyes esetekben őket is megilleti a személyiségvédelem.