EN

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai új száma

2018. február 20.

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2018. évi 6. száma (2018. február 20.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

Az Alkotmánybíróság visszautasította a „vigalmi negyed” nyitvatartásáról szóló népszavazást kifogásoló alkotmányjogi panaszt

2018. február 14.

Egy személy vagy szervezet akkor fordulhat alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz bírói döntéssel szemben, ha saját maga érintett az ügyben, és a döntés az Alaptörvényben biztosított valamely jogát sérti. Az Alkotmánybíróság határozata rámutatott: az indítványozó által sérelmezett, vigalmi negyed nyitvatartását korlátozó szabályozás még nem létezik, így jogsérelem sem következhetett be. A népszavazási kérdésre vonatkozó alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság visszautasította, azonban az indítványozó nincs elzárva attól, hogy amennyiben az önkormányzat a jövőben olyan rendeletet alkot, amelyet az indítványozó alaptörvény-ellenesnek tart, megfelelő jogorvoslati lehetőség kimerítése után közvetlen alkotmányjogi panaszt nyújtson be az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság 2017. évre vonatkozó ügyforgalmi adatai

2018. január 22.

Az Alkotmánybíróság 2017. évre vonatkozó ügyforgalmi adatait ismertető statisztikai táblázatok.

Megújultak az alkotmányjogi panasz indítványminták

2018. január 19.

Az alkotmányjogi panaszok benyújtását segítő, az eddigieknél részletesebb, az újabb gyakorlatot is ismertető megújult tájékoztatók és indítványminták találhatóak a honlapon.

Civiltörvény − Az Alkotmánybíróság kedden elkezdi az ügy tárgyalását (MTI)

2018. január 11.

Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén kezdi tárgyalni az úgynevezett civil törvényt − derül ki a testület honlapján közzétett napirendből.

 

Közéleti vita során sem sérthető meg az emberi méltóság

2017. december 22.

Az Alkotmánybíróság friss döntésében hangsúlyozta: közügyek megvitatása körében a szólásszabadság kiemelt védelmet élvez, hiszen a demokratikus közvélemény alakítása összefüggésében követelmény, hogy a társadalom valamennyi polgára szabadon fejthesse ki gondolatait. A közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás ennek megfelelően csak szűk körben korlátozható, akkor, ha sérti az emberi méltóság korlátozhatatlan, az emberi státuszt meghatározó lényegét, vagyis a másik személy emberi mivoltában való megalázására irányul. Az ilyen jellegű közlésekre nem terjed ki a véleménynyilvánítás szabadsága.

 

Az Országgyűlésnek nem csak hatásköre, hanem feladata is dönteni egy egyház elismeréséről

2017. december 20.

Az Országgyűlésnek 60 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy döntsön egy egyház elismeréséről, azonban a határidő elmulasztásához jelenleg semmilyen jogkövetkezmény nem fűződik, vagyis a döntés elmaradása esetén az érintett vallási szervezetnek hiányzik a jogorvoslati lehetősége. Az Alkotmánybíróság ezzel szemben alaptörvényi követelményként határozta meg, hogy a „bevett egyház” jogállás megszerzésére irányuló eljárás során is érvényesüljenek a tisztességes eljárás követelményei. A testület ezért legfrissebb határozatában mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg, és jogalkotásra hívta fel az Országgyűlést.

A közéleti sajtótájékoztatóról híven tudósító sajtó nem felel hírnévrontásért

2017. december 6.

Nem minősül híresztelésnek, ha a sajtó úgy tudósít közéleti szereplők közügyekről szóló sajtótájékoztatójáról, hogy a tudósítás pontosan megfelel a megfogalmazottaknak, nem tartalmaz saját értékelést, egyértelműen megjelöli a közlések forrását, valamint a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosít, vagy felkínálja neki a válaszadás lehetőségét – mondta ki az Alkotmánybíróság friss határozatában. A testület megsemmisítette azt a bírósági ítéletet, amely ezzel ellentétes következtetésre jutott. A közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítást olyan kivételnek kell tekinteni, amikor az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól.

 

Az európai fejlődés egyik záloga a bíróságok közötti nemzetközi párbeszéd

2017. december 3.

A Kúria bírái, az Alkotmánybíróság tagjai, valamint németországi bírók, jogtudósok tanácskoztak a Kúrián 2017. december 1-én Budapesten. „A tagállami és európai bíróságok közötti párbeszéd kapcsán kialakult ítélkezési gyakorlat Magyarország és Németország példáján keresztül” című konferencián a résztvevők tudományos előadások, pódiumbeszélgetések és a diszkussziót szolgáló hozzászólások segítségével vitatták meg a téma főbb aspektusait. A Kúria dísztermében tartott tanácskozásra a Heidelbergi Tudományos Akadémiáról és a Heidelbergi Egyetemről is érkeztek jogászprofesszorok, fiatal jogtudósok.