Az elmúlt időszakban nagy számban fordultak az indítványozók az Alkotmánybírósághoz a védettségi igazolványhoz fűződő jogosultságokkal, a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel, valamint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban, jellemzően indítványminta alapján, azonos szöveggel benyújtott alkotmányjogi panasz indítványokkal.

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2021. évi 28. száma (2021. november 12.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírója részvételével 2021. október 27. 10:00-től online beszélgetés hallgatható az emberi jogi/alapjogi bíráskodás módszertani kérdéseiről. A beszélgetés moderátora: Tóth J. Zoltán.

Az Alkotmánybíróság negyedévente és a naptári év végén közzéteszi az ügyforgalmára vonatkozó részletes szöveges összefoglalót és a részletes adatokat.

Az Alkotmánybíróság elutasította a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat. A nagyszámú indítványozó által támadott rendelkezések a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára az azzal nem rendelkező személyekhez képest többletjogosítványokat adtak.

Az Alkotmánybíróság elutasította a veszélyhelyzet idején a felsőoktatást érintő egyes szabályokról szóló 522/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására, megsemmisítésére, valamint alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói kezdeményezést. Az Alkotmánybíróság a határozatában megállapította, hogy a támadott szabályozás érvényesülése nem sérti az Alaptörvényben biztosított felsőoktatási autonómiát, amennyiben a fenntartó a döntése meghozatala során a felsőoktatási intézménnyel együttműködve, a felsőoktatási intézményi autonómia letéteményesének egyetértésével hozta meg a támadott rendelet szerinti intézkedését. A szenátus egyetértésének meglétét a rendes bíróságnak kell vizsgálnia az eljárása során.

A Magyar Jogász Egylet Mesterségem címere című interjúsorozatának második részében Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke beszélgetett egyebek mellett könyvekről, valamint a jog és a kultúra kapcsolatáról.

Az Alkotmánybíróság negyedévente és a naptári év végén közzéteszi az ügyforgalmára vonatkozó részletes szöveges összefoglalót és a részletes adatokat.

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján megállapította, hogy alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénynek azok a rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást. Az Alkotmánybíróság a határozatában emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy a műemléképületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez.