EN

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai új száma

2018. július 11.

Megjelent az Alkotmánybíróság Határozatai 2018. évi 22. száma (2018. július 11.). A hivatalos lap a korábbi számokkal együtt letölthető pdf formátumban.

A sajtócikk címe szigorúbb személyiségvédelmi megítélés alá esik a cikk többi részéhez képest

2018. június 30.

Az Alkotmánybíróság friss határozatában megállapította: a cím nem csupán egy a sajtócikkben szereplő gondolatok közül, hanem az olvasók figyelmének felkeltésében és az írás tartalmának megragadásában központi szereppel bíró kiemelés, amelynek a személyiségi jogok sérelmére nézve is fokozott hatása lehet. A cím a cikk többi részétől függetlenül, önállóan vizsgálandó, és nem szerepelhet benne olyan lényeges, megtévesztő pontatlanság vagy valótlanság, amely a cikk egésze szempontjából fontos.

Az Alaptörvény hatályos rendelkezései alapján nem hirdethető ki az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodás

2018. június 29.

Magyarország Kormánya nevében az igazságügyi miniszter indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodás esetleges kihirdetése kapcsán az Alaptörvény vonatkozó szabályainak értelmezését kérte a testülettől.

Alkotmánybíróság: hiányos a minősített adattal való visszaélés büntetőjogi szabályozása

2018. június 28.

Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozatában kimondta: a jogalkotó nem kellő körültekintéssel határozta meg a minősített adattal visszaélés esetén feljelentésre jogosult személyek körét. A felelősségre vonás ugyanis a tényállás egyes eseteiben eleve kizárt. Az ügy ötven országgyűlési képviselő indítványára indult, akik a Büntető Törvénykönyv vonatkozó szabályozásának megsemmisítését kérték a testülettől. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az Alaptörvénnyel való összhang nem a vitatott rendelkezés megsemmisítésével, hanem a hatályos szabályozás kiegészítésével állítható helyre.

Az Alkotmánybíróság 2018. július 23-tól 2018. augusztus 31-ig ítélkezési szünetet tart

2018. június 26.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság Ügyrendje 12. §-a alapján 2018. július 23-tól 2018. augusztus 31-ig ítélkezési szünetet tart.

Transzszexuális menekült ügyében döntött az Alkotmánybíróság

2018. június 21.

A testület megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn, mivel a jogalkotó nem szabályozta a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását, ami diszkriminatív helyzetet eredményez.

Az Alkotmánybíróság az európai alkotmányos párbeszéd jegyében felfüggesztette eljárását a nemzeti felsőoktatási törvényt és a „civil törvényt” érintő ügyekben

2018. június 5.

Az Európai Bizottság tavaly év végén mindkét ügyben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága előtt. Az Alkotmánybíróság korábban, a 22/2016. (XII. 5.) AB határozatában kimondta, hogy „az Alkotmánybíróság részére fenntartott felülvizsgálati lehetőséget az együttműködési kötelezettségre tekintettel, az európai jog lehetőség szerinti érvényesülését szem előtt tartva kell alkalmazni”. A testület jelen ügyekben arra a következtetésre jutott, hogy az alapjogi összefüggésekre és az Európai Unión belüli együttműködési kötelezettségre tekintettel az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő eljárások befejezését szükséges bevárnia.

Az Alkotmánybíróságról mindenkinek: kisfilm készült az Alkotmánybíróság történetéről és küldetéséről

2018. június 4.

Az Alkotmánybíróság a rendszerváltás emblematikus intézménye, a jogállamiság és az alapjogok védelmének legfőbb szerve Magyarországon. Kétrészes, összesen negyed órás kisfilmben mutatja be az Alkotmánybíróság legfőbb hatásköreit, a demokráciában betöltött szerepét, megalakulásának előzményeit, illetve fennállásának csaknem harminc esztendejét.

Alkotmánybíróság: több évtizede tartó folyamat lezárásakor fokozott a jogalkotói felelősség

2018. április 27.

Az Alkotmánybíróság kimondta: alkotmány-ellenes volt az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló 2016-os törvény néhány rendelkezése. Az Alkotmánybíróság emellett az Országgyűlés mulasztását állapította meg a termőföldekre vonatkozó kárpótlási szabályok módosítása kapcsán, mivel a törvényalkotó egyes esetekben lehetetlenné tette, hogy a kárpótlásra jogosultak vételi jogukat megfelelően gyakorolhassák.