AB határozat mulasztás megállapításáról

Az Alkotmánybíróság döntése szerint a súlyosítási tilalom hatályos szabályozása önmagában nem sérti az Alaptörvényt, azonban mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt, hogy a bíróságok jelenleg nem kötelesek kifejezetten figyelmeztetni a terheltet a fellebbezéssel járó esetleges hátrányos következményekre. Az Alkotmánybíróság 2026. március 10-én meghozott határozatában megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben (a továbbiakban: Be.) nem rendelkezett a bíróság azon kötelezettségéről, amely szerint tájékoztatnia kell a terheltet: fellebbezése esetén a súlyosítási tilalom korlátai mellett is milyen – esetlegesen hátrányos – jogkövetkezményekkel kell számolnia. Ezzel egyidejűleg a testület elutasította a Kúria tanácsának a súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezés megsemmisítésére irányuló indítványát. Az Alkotmánybíróság vizsgálata során részletesen elemezte a súlyosítási tilalom intézményének történetét és a perorvoslati rendszer dogmatikai összefüggéseit. Következetes gyakorlatát megerősítve rögzítette: a tisztességes eljárás követelménye, hogy a terheltet ne érje meglepetés a bírói mérlegelési jogkör gyakorlása során. A testület megítélése szerint a támadott rendelkezés e követelménynek megfelel, mivel a szabályozás előrelátható és kiszámítható, a bíróság döntési mozgástere a törvényből megismerhető. Ugyanakkor a határozat rámutatott: a szabályozás megismerhetősége önmagában nem pótolja azt a garanciát, hogy a terhelt ténylegesen tisztában is legyen a fellebbezéssel járó kockázatokkal. Mivel a Be. jelenleg nem rendelkezik a terhelt e tekintetben történő kifejezett tájékoztatásának kötelezettségéről, az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy a mulasztást 2026. december 31-ig pótolja. A határozatot három alkotmánybíró párhuzamos indokolásával, valamint két alkotmánybíró különvéleményével fogadta el a testület.