AB határozat jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapításáról

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Budapest Főváros Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelete (Ör.) 2020. február 13. napjától 2023. december 31. napjáig, valamint 2024. január 1. napjától 2024. február 16. napjáig hatályban volt 1. melléklet 7.4. sora alaptörvény-ellenes volt. Az Ör. 1. melléklet 2020. február 13. és 2023. december 31. között hatályos 7.4. sora értelmében a közgyűlés hatáskörébe tartozó, önkormányzati hatósági ügyben – az eljárást lezáró döntés kivételével – a végzés meghozatalát a főjegyzőnek ruházza át. A 2024. január 1. és 2024. február 16. között hatályos szövegrészben az eljárást lezáró döntés kivételével szövegrész nem szerepel; önkormányzati hatósági ügyben végzés meghozatala a főjegyzőnek került átruházásra. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 1. melléklet 7.4. sora sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogát; alaptörvény-ellenes a jogalkotói megoldás, miszerint a közhatalmi döntések meghozatalára vonatkozó hatáskört a döntések formai besorolása szerint osztotta meg és a végzések meghozatalának a jogát – függetlenül az ügyekre és eljárási szintekre – a jegyzőre ruházta át, aki ezáltal pedig első- és másodfokú ügyekben is eljárhat. Hivatkozása szerint az eljáró bíróság az Ör. 1. melléklet 7.4. sorát ítélete meghozatala során alkalmazta. Álláspontja szerint sérti a jogorvoslathoz való jogot az, hogy az eljáró bíróság arra hivatkozással nem vizsgálta meg az indítványozó jogorvoslati kérelmében foglaltakat, mert a sérelmezett hatósági döntést a keresete beterjesztését követően visszavonták. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az Ör. támadott szabályában foglalt megoldás közvetlenül és önmagában is ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében garantált jogorvoslathoz való jogból eredő követelményekkel: nem garantálja a jogorvoslati rendszer kiszámíthatóságát, nem teszi lehetővé, hogy abban a körben, ahol törvény jogorvoslati lehetőséget biztosít, az érintett jogi helyzetére kiható valamennyi döntés esetében érvényesülhessenek a jogorvoslathoz való jog hatékonyságának követelményei, és különösen nem biztosítja, hogy az érintett jogi helyzetére potenciálisan kiható döntéssel szemben az önkormányzati igazgatás szervezetén belül biztosított jogorvoslat során magasabb szintű fórum járjon el.  Az alkotmányjogi panasz alapját képező ügyben az Ör. már hatályát vesztett rendelkezéseinek alkalmazása merült fel, amelyek megsemmisítésére nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azalkalmazási tilalom kimondása – figyelemmel annak jogkövetkezményeire a már lezárult eljárást illetően – lényegesen nagyobb sérelemmel járna a jogerő beálltához és jogbiztonsághoz fűződő érdekre nézve, mint az indítványozó alapjogsérelme, ezért annak kimondásától a jogbiztonságra tekintettel indokoltnak látott jelen ügyben eltekinteni. Az ügy előadó alkotmánybírója Patyi András alkotmánybíró volt. A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó és Nemessányiné Chronowski Nóra, Schanda Balázs és Szomora Zsolt Tamás alkotmánybírók különvéleményt fűztek.