AB határozat jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint alkalmazásának kizárásáról

Az Alkotmánybíróság nyilvános ülésen kihirdetett határozatában megállapította, hogy alaptörvény-ellenes a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben szereplő beavatkozási terv felülvizsgálatát szabályozó eljárás, ezért azt megsemmisítette. Az indoklásban a testület hangsúlyozta, hogy a megsemmisített szabály nem kielégító módon érvényesítette a “szennyező fizet” elvet és veszélyeztette az egészséges környezethez való jog érvényesítését. Az Alkotmánybíróság egy olyan eljárási mechanizmust létrehozó szabályt semmisített meg, ami teljes egészében kivonta a kármentesítés alól a szennyezések által legsúlyosabban érintett területeket. Egy gázgyár okozta szennyezés ügyében eljáró bíróság fordult indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz. A testület kimondta, hogy a megsemmisített szabály nem egyszerűen csak veszélyezteti az egészséges környezethez való jog érvényesülését, hanem nyilvánvalóan hozzájárul a talaj és a felszín alatti vizek állapotának romlásához, ráadásul lényegében automatikusan biztosítja a kötelezett számára a kármentesítés végrehajtásának elmaradása esetén a határidő meghosszabbítását is. A megtámadott kormányrendelet a „szennyező fizet” elv érvényesítése helyett valójában éppen a „szennyező nem fizet” elvét kodifikálta. A vitatott szabályozás kötelezővé teszi a környezetvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkár számára, hogy a kármentesítésre kötelezetteknek új beavatkozási terv előkészítését írja elő, ezzel pedig mentesítse őket a korábban már előírt kötelezettségek teljesítése és a teljesítés miatti jogkövetkezmények viselése alól akkor, ha kifejezett kötelezettségük ellenére legalább öt éven át semmilyen lépést nem tettek a kármentesítés érdekében. A szabály miatt a „szennyező fizet” elve mögött meghúzódó anyagi ösztönzőerő csökken. Amennyiben a beavatkozással érintett terület nem a kármentesítésre kötelezett tulajdonában áll, a tulajdonos mindaddig tulajdonjogának korlátozását kénytelen elszenvedni, ameddig a helyreállítás be nem fejeződik. A korlátozó hatást megfelelő értékgarancia sem ellentételezi, hisz a környezetvédelmi szabályozás a beavatkozási terv felülvizsgálatának idejére kártalanítást nem irányoz elő. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az alaptörvény-ellenes szabály miatt a kötelezett lényegében mentesült a korábbi beavatkozási terv végrehajtására vonatkozó kötelezettsége alól. Ráadásul a kormányrendelet azt sem zárja ki, hogy amennyiben a kötelezett a beavatkozási terv felülvizsgálatát követő újabb öt évben sem kezdi meg a kármentesítési munkálatokat, ismételten meginduljon az eljárás (mely egyben a kötelezettet ismét mentesíti a beavatkozási terv végrehajtására vonatkozó kötelezettsége alól). Márpedig a felszín alatti vizek állapotát már önmagában a szennyezés felszámolásának időben történő elhúzódása is súlyosan veszélyezteti. A szabályozás éppen ezért nem egyszerűen csak veszélyezteti az egészséges környezethez való jog érvényesülését, hanem nyilvánvalóan hozzájárul a talaj és a felszín alatti vizek állapotának romlásához, ráadásul lényegében automatikusan biztosítja a kötelezett számára a kármentesítés végrehajtásának elmaradása esetén a határidő meghosszabbítását is. Azaz, a kötelezett jogi értelemben kedvezőbb helyzetbe kerül akkor, ha a kármentesítést egyáltalán meg sem kezdi, és ezáltal még súlyosabb környezeti károkozást idéz elő, mint akkor, ha a kötelezettségének csak részben tesz eleget, és ezáltal legalább tesz érdemi lépéseket (még ha nem is elegendőt) a környezeti károkozás felszámolása érdekében. Egy ilyen szabályozás semmilyen, az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti más alapvető jog vagy alkotmányos érték védelmével nem igazolható, a környezet és természet védelmére (ideértve a talajt és a vízbázisokat is) vonatkozó kötelezettséggel minden kétséget kizáróan ellentétes, azaz megkérdőjelezhetetlenül szükségtelen. Az Alkotmánybíróság megjegyezte, hogy a megsemmisített rendelkezés az egészséges környezethez való joggal is nyilvánvalóan ellentétes, hiszen azáltal, hogy a kármentesítésre kötelezettet mentesíti a felülvizsgálattal érintett beavatkozási terv végrehajtására vonatkozó kötelezések alól akkor, ha legalább öt éven át semmilyen lépést nem tesz a kármentesítés érdekében, és arra ösztönöz, hogy a jövőben se tegyen eleget a kármentesítési kötelezettségének, valójában éppen a „szennyező nem fizet” elvét kodifikálja. Az Alkotmánybíróság ezért a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) kormányrendelet 26/A. §-át alaptörvény-ellenessé nyilvánította és megsemmisítette, továbbá elrendelte a bármely bíróság előtt folyamatban levő ügyben történő alkalmazásának kizárását is. Az ügy előadó alkotmánybírója Szabó Marcel alkotmánybíró volt. A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.