AB határozat jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenessé nyilvánította és megsemmisítette a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvtv.) a 188/F. § (2) bekezdés c) pontjának „a foglalkoztatási jogviszony e jogcímen történő megszüntetése esetén végkielégítés nem jár” szövegrészét, valamint alkalmazási tilalmat rendelt el. Az eljárás alapjául szolgáló ügy előzménye, hogy a jogalkotó módosította Gyvtv.-t, amely módosítással a gyermekvédelmi rendszer működésének ellenőrzését elősegítő intézkedéseket vezetett be. A sérelmezett rendelkezés alapján a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek és szakmai munkakörben foglalkoztatottjainak szigorúbb alkalmazási feltételeknek, például a kifogástalan életvitel feltételének kell megfelelniük. Ha a jogviszonyban álló ennek nem felel meg, jogviszonyát azonnali hatállyal meg kell szüntetni, végkielégítésre pedig nem lesz jogosult. Az indítványozó bíró álláspontja szerint a rendelkezés és az Mt. 78. § (1) bekezdése, valamint a Kjt. 33/A. §-a között bírói jogértelmezéssel fel nem oldható ellentmondás feszül, mely folytán sérül az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság, illetve jogbiztonság. A bírói kezdeményezés szerint a rendelkezés emellett kiüresíti a munkavállaló felmondási védelmét a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belüli jogviszony megszüntetésével kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmét okozta, mivel sértette a bizalomvédelem elvét, továbbá nem biztosított kellő felkészülési időt. A jogalkotó által a Gyvtv. 188/F. § (2) bekezdés c) pontjában létrehozott azonnali hatályú megszüntetési jogcím nem azonos a rendkívüli felmondási jogcímekkel, ezért az nem eredményezi automatikusan a végkielégítésre való jogosultság hiányát. Ezért az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenessé nyilvánításáról és megsemmisítéséről, valamint általános alkalmazási tilalmáról döntött. Az ügy előadó alkotmánybírója Schanda Balázs alkotmánybíró volt. A határozathoz Handó Tünde, Horváth Attila és Márki Zoltán alkotmánybírók különvéleményt fűztek.