AB határozat jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapításáról és alkalmazásának kizárásáról
Siklós Városi Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes helyi adókról szóló 27/1995. (XII.22.) Önkormányzati rendelete 11. § (6) bekezdés d) pontjának „50.000 m2-ig 150 Ft/m2, az 50.000 m2 feletti részre 50 Ft/m2” szövegrésze elleni bírói kezdeményezés (helyi adók, önkormányzat adómegállapítási joga) szövegrésze elleni bírói kezdeményezés (helyi adó)
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította Siklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes helyi adókról szóló 27/1995. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 11. § (6) bekezdés d) pontjának 2019. január 1-jétől 2024. december 31-ig hatályban volt „50.000 m2-ig 150 Ft/m2, az 50.000 m2 feletti részre 50 Ft/m2” szövegrészét, valamint alkalmazásának kizárásáról döntött. A bíróság álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés sérti a felpereseknek az Alaptörvényben foglalt tulajdonhoz való jogát, illetve a közteherviselés elvét, mert a jogszabályi rendelkezés alkalmazása azt eredményezné, hogy a felperesek nagyjából öt év leforgása alatt az ingatlanuk értékének megfelelő összeget fizetnének meg helyi adó formájában. Az eljáró bíró kifejtette, hogy ez az adómérték súlyosan aránytalan, és konfiskáló adónak minősül. Az eljáró bíró továbbá hivatkozott az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében foglalt törvény előtti egyenlőség követelményére is, ugyanis álláspontja szerint a felperesi tulajdonosok a támadott jogszabályi rendelkezés alkalmazásával aránytalanul nagyobb közteher fizetésére kötelezettek, mint a többi adóalany. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a peresített időszakban a negyedik övezet adómértéke azokra a telkekre is vonatkozott, amelyek kivett naperőműként voltak rögzítve az ingatlan-nyilvántartásban ebben az övezetben. A működő napelemekkel lefedett telkekre preferenciális adómérték csak 2024. január 1-jétől van hatályban. A negyedik övezet adóterhelése 50.000 m2-ig jóval magasabb, mint az ötödik övezeté, amelybe a kivett naperőmű az előbbi dátumtól kezdve tartozik. Az Alkotmánybíróság a telkek napelemek nélküli értékét fogadta el viszonyítási pontként, amelyet a perbíróság a perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményére támaszkodva indítványában elé tárt. Az Alkotmánybíróság elé tárt tényállásban minden telek adóterhelése minden évben meghaladta a 40 %-ot, az indítvánnyal érintett esetek túlnyomó többségében az elvonás megközelítette vagy meghaladta az évi 100 %-ot. Ezek az arányok súlyosan aránytalannak minősülnek mind a hat adótárgy esetében, mert az általános adóügyi elévülési ciklusban, illetve már annak egy rövidebb részében is felemésztik az adótárgyat. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. támadott szövegrésze sérti az arányos közteherviselési kötelezettséget és a tulajdonhoz való jogot. Az Alkotmánybíróság elrendelte az alaptörvény-ellenes adómérték alapügyben való alkalmazási tilalmát is. Az ügy előadó alkotmánybírója Hörcherné Marosi Ildikó volt.