AB határozat jogegységi határozat szövegrészének megsemmisítéséről és alkalmazásának kizárásáról

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a közigazgatási eljárásban a helyi földbizottság állásfoglalásának vizsgálatáról szóló jogegységi határozat (JEH) 3. pontjának „– adott esetben több alkalommal is –” szövegrészét, valamint alkalmazásának kizárásáról döntött. Az Alkotmánybíróság ezenkívül megállapította, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 36. § (2) bekezdése valamint a JEH 3. pontja alkalmazásánál és értelmezésénél az Alaptörvény XIII. cikke (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz és az Alaptörvény XXIV. cikke (1) bekezdése szerinti tisztességes hatósági eljáráshoz való jogból eredő alkotmányos követelmény, hogy a helyi földbizottság újabb – a hatósági eljárásban vagy a bíróság döntése alapján megismételt eljárásában beszerzett – állásfoglalása (állásfoglalásra felhívása) után, a hatóság, ha az állásfoglalás formai vagy tartalmi okokból nem felel meg a törvényi előírásoknak, akkor indokolt határozatban a szerződés jóváhagyásáról is dönthet. A JEH 3. pontjában a Kúria úgy foglalt állást, hogy ha a mezőgazdasági igazgatási szerv azt állapítja meg, hogy az állásfoglalás az alkotmányos követelményeknek, a törvényi előírásoknak nem felel meg, azt nem változtathatja meg, nem mellőzheti. Köteles – adott esetben több alkalommal is – a helyi földbizottságot a jogszerű állásfoglalás céljából felhívni. Az indítványozó bíróság álláspontja szerint a mezőgazdasági igazgatási szervnek nincsen törvényes eszköz a kezében arra az esetre, hogy kikényszerítse a földbizottság jogszerű állásfoglalását, hiszen többszöri megkeresésre sem köteles a földbizottság jogszerű állásfoglalást kiadni. Az indítványozó bíróság álláspontja szerint a JEH 3. pontja és a Fétv. 36. § (2) bekezdésének együttes alkalmazása sérti a tulajdonhoz való jogot, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, illetve sérül a jogorvoslathoz való jog is. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a JEH 3. pontjának rendelkezése és a hozzákapcsolt indokolás úgy értelmezi a Földforgalmi tv. 27. § (1) bekezdés a) pontját, hogy annak alapján a helyi földbizottság gyakorlatilag korlátlan ideig akadályozhatja a tulajdon feletti rendelkezési jogot, a termőföld eladását. A JEH 3. pontjának azon kitétele, hogy „akár több alkalommal is”, valamint a hozzákapcsolt indokolás aránytalanul korlátozza az adás-vételi szerződés szerinti termőföld tulajdonosának a tulajdon védelmére vonatkozó alapvető jogát. Ez az értelmezés nincs tekintettel az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére, ilyen módon az értelmezés nem felel meg az Alaptörvény 28. cikkének sem. A JEH 3. pontja és a Fétv. 36.§ (2) bekezdése észszerűen nem értelmezhető úgy, hogy a helyi földbizottság nem támogató állásfoglalása határozatlan ideig megköti a hatóság és a bíróság kezét. Ezért az Alkotmánybíróság a földforgalom biztonságára, az eladó tulajdonjoga védelmére tekintettel, a jogbiztonság érdekében alkotmányos követelménnyel erősítette meg, hogy a helyi földbizottság újabb állásfoglalásra felhívása után – a hatósági eljárásban vagy a bíróság döntése alapján megismételt eljárásában – a hatóság, ha az állásfoglalás formai vagy tartalmi okokból nem felel meg a törvényi előírásoknak, a szerződés jóváhagyásáról is dönthet. Az ügy előadó alkotmánybírója Márki Zoltán alkotmánybíró volt. A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Miklós, Patyi András és Varga Réka alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek.