AB határozat jogegységi határozat megsemmisítéséről

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúriának a falfirka elhelyezésével elkövetett, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétségének elkövetési tárgya és a rongálással okozott kár meghatározása kérdésében meghozott 4/2022. Jogegységi határozatát. A jogegységi határozat a falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás büntetőjogi megítélése tárgyában született. A jogegységi határozat alapján a falfirka esetében közömbös a vagyontárgyra felvitt ábrázolás tartalma, mibenléte, célja, önmagában a vagyontárgy felületén való elhelyezés ténye képezi a rongálás minősített esetét. A Kúria indokai szerint a büntető anyagi jog alkalmazhatósága szempontjából egyedül az irányadó tényállás szerinti magatartásnak van jelentősége, amellyel az elkövető számára idegen vagyontárgy károkozással járó megváltoztatását valósította meg. Idegen vagyontárgy megrongálásával kárt okozni pedig szükségképpen mások jogát sértő, ezért társadalomra veszélyes tevékenység, és mint ilyen, a Büntető Törvénykönyvben tilalmazott magatartás, a véleménynyilvánítás szabadságának törvényi korlátja. Az Alkotmánybíróság döntésében hangsúlyozta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága kiemelten védendő érték, a demokratikus társadalom alapvető garanciája. A demokratikus jogállamokban alapvető követelmény, hogy a társadalom valamennyi polgára szabadon fejezhesse ki gondolatait, szabadon válhasson a közvélemény alakítójává. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésén alapuló véleménynyilvánítás szabadságának legbensőbb védelmi körébe a közéleti ügyekben kifejtett vélemények tartoznak, azok megjelenési formájára tekintet nélkül. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogegységi határozatban foglaltak ellentétesek az Alkotmánybíróság gyakorlatával, tehát azzal, hogy egy falfirka tartalma – kommunikációs üzenete – releváns lehet annak meghatározásában, hogy adott esetben az állagsérelemmel járó cselekmény a véleménynyilvánítás szabadságának az Alaptörvény által védett védelmi körébe tartozik-e. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: annak következtében, hogy a jogegységi határozat ab ovo zárja ki, hogy a büntetőügyekben eljáró bíróságok a falfirka elhelyezésével megvalósult rongálás esetén vizsgálhassák annak kommunikációs üzenetét, egyúttal kizárja azt is, hogy a bíróságok az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése alapján esetlegesen felmerült alapjogi szempontokat mérlegelhessék. A bíróságok számára tehát a jogegységi határozat mérlegelést nem engedő módon kizárja, hogy egy falfirkával közvetített kommunikációs üzenetet a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe lehessen vonni. Az Alkotmánybíróság a kifejtettek indokok miatt megállapította, hogy a jogegységi határozat sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdését. Az ügy előadója dr. Czine Ágnes alkotmánybíró volt. A határozathoz dr. Czine Ágnes, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, dr. Nemessányiné dr. Chronowski Nóra Edit és dr. Szomora Zsolt Tamás alkotmánybírók párhuzamos indokolást, valamint dr. Handó Tünde, dr. Horváth Attila és dr. Ligeti Miklós alkotmánybírók különvéleményt fűztek.