AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Kertv.) 7/B. § alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezéseket. A Fővárosi Törvényszék az előtte folyamatban lévő perben az eljárás felfüggesztése mellett egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett Kertv. 7/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt. A peres eljárás felpereseként szereplő sörgyártó részvénytársasággal és egy másik, perben nem álló vállalkozással szemben az alperesi hatóság versenyfelügyeleti eljárást indított, melynek során megállapította, hogy a gazdasági társaságok megsértették a Kertv. 7/B. § (1) bekezdését azáltal, hogy a két fél között létrejött üzleti kapcsolat felperes által alkalmazott feltételei arra ösztönözték a másik gazdasági társaságot, hogy sörbeszerzéseinek 80%-ot meghaladó hányadát a felperes termékeiből valósítsa meg. A Kertv. támadott rendelkezése szerint a sör értékesítésével összefüggésben nem tehető olyan jognyilatkozat, amely értelmében a jognyilatkozat szerinti termék tekintetében a vendéglátó üzlet vagy szálláshely egy naptári évre, illetve az alkalmi rendezvényre vonatkozó összes beszerzésének több mint 80%-a ugyanazon gyártótól származik. Az indítványozó bíróság álláspontja szerint a Kertv. 7/B. § (1) bekezdése nem felel meg a normavilágosság követelményének, mert a jogszabályhely által tilalmazott magatartás címzettjei nincsenek meghatározva, a tilalom tárgya (a jognyilatkozat) pedig a norma szövege és annak törvényen belüli elhelyezkedése miatt is csak önkényes módon értelmezhető. A jogszabályi rendelkezés nem határozza meg egyértelműen a gyártó, továbbá a vállalatcsoport fogalmát, mely önkényes jogalkalmazáshoz vezethet, így az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését sérti. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy önmagában az, hogy a Kertv. 7/B. §-a szerinti jognyilatkozat értelmezési kérdést vet fel a Ptk. jognyilatkozatra vonatkozó szabályaira figyelemmel, nem haladja meg a jogalkalmazók megengedett értelmezési kompetenciáját, azaz az alkotmányosan is elfogadott rendszerképző jogértelmezés határait. A normavilágosság követelményét szem előtt tartva az eljáró bírónak a rendelkezésre álló jogértelmezési módszereket felhasználva, a jogalkotói célra figyelemmel és az Alaptörvény keretein belül kell meghatároznia a vonatkozó jogi rendelkezések tartalmát. A Kertv. 7/B. §-ában meghatározott egyetlen termékfajtához a jogalkotó egyértelmű utaló szabállyal értelmező rendelkezést is kapcsolt. Az indítványban felvetett további összefüggésekben a (sör)gyártó fogalma, bár értelmezési nehézséget vethet fel, az jogalkalmazói úton feloldható. Tekintettel arra, hogy az indítvány tartalmilag a jogszabály értelmezésére irányult, és ezen túlmutatóan a norma alkalmazhatatlanságát alátámasztó, az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének sérelmére vezető értelmezési problémát nem vetett fel, az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.