AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. LXXXI. törvény (Tny.) 2023. július 31-ig hatályos 83/C. § (1) és (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Az eljárás alapját képező ügyben a felperes részére 2005 szeptemberétől szolgálati nyugdíjat folyósítottak, amely jogszabályi rendelkezés folytán 2012-ben „átfordult” szolgálati járandóságra. A rendőrkapitányság vezetője a felperes kérelmére 2013. szeptember 1. napi hatállyal határozott időre, 2022. november 11. napjáig a rendőrség különleges foglakoztatási állományába (szenior állományba) nevezte ki a felperest. A határozott idő végeként a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése lett meghatározva. A felperes 2022. december 12. napján kelt kérelmében (a 2022. november 11. napján történt öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel) kérte az alperes Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, hogy 2022. november 11. napjától kezdődően az öregségi nyugellátást részére újra folyósítsa. Az alperes a felperes korábban szüneteltetett (a szolgálati járandóság csökkentése nélküli teljes összegű) öregségi nyugellátását 2022. december 1. napjától újból folyósítani rendelte, hivatkozva a Tny. 83/C. § (1) és (4) bekezdésére. A felperes a határozatot keresettel támadta meg a bíróságon, amelyben kérte, hogy az alperes részére az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől folyósítsa a szolgálati járandóságát, illetve a szolgálati járandóság helyett az öregségi nyugellátását. Sérelmezte, hogy a 2022. november 11. és 30. napja közötti időre semmilyen összeg nem került részére folyósításra. Az alperes szerint a Tny. 83/C. (1) bekezdésében írtakat alkalmaznia kellett, és 2022. november 30. napjáig az ellátás folyósítását szüneteltetnie kellett. A bíróság megítélése szerint a Tny. 83/C. § (1) és (4) bekezdése észszerű indok nélkül alaptörvény-ellenesen vonja el a felperes nyugellátásának összegét az öregségi nyugdíjkorhatár Tny. 18. § (2) bekezdése szerinti betöltésétől, azaz 2022. november 11. napjától 2022. november 30. napjáig. A támadott rendelkezésből következően az indítványozó szerint a felperes indokolatlanul esik el a fenti időszak közötti nyugdíjvárománytól, amelyre egyébként életkora alapján jogosult volna. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a társadalombiztosítási jogviszonyokkal összefüggő szolgáltatások esetében a tulajdonként megszerzett (és így az alkotmányos tulajdonvédelem alatt álló) vagyoni jogi igényeket az Alaptörvény XIII. cikke védi. Azonban csak a jogosultsági feltételeket teljesítve megszerzett, a ténylegesen folyósított nyugdíjra való jogosultság minősül olyan vagyoni értékű jognak, amelyet az Alaptörvény XIII. cikke véd. A Tny. 83/C. § (1) bekezdésében foglalt szövegrész és a (4) bekezdés a szüneteltetés megszűnésének, az újból folyósításnak a törvényi feltétele és időpontja. Ezeknek az alaptörvény-ellenessége nem állapítható meg a bírói kezdeményezés alapján, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.