AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83. § (3) bekezdése és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 143. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény 2. számú mellékletének 57. pontja nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés (önkormányzati szolidaritási hozzájárulás)
Az Alkotmánybíróság elutasította a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 2022. október 1. és 2023. december 31. között hatályban volt 2. mellékletének 57. pontja nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 83. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a felperesként eljáró fővárosi önkormányzat szolidaritási hozzájárulás teljesítésére volt köteles a központi költségvetésbe a nettó finanszírozás keretében 2023-ban. Mivel a nettó finanszírozás keretében a felperest megillető, központi költségvetésből származó források nem nyújtottak fedezetet a szolidaritási hozzájárulásra, az alapügy alpereseként eljáró Magyar Államkincstár a különbözetet megelőlegezte a központi költségvetés javára és beszedési megbízásokat nyújtott be a felperessel szemben a megelőlegezett összegek megtérítésére. A felperes kereseti kérelmében a szolidaritási hozzájárulás további levonásának, illetve a beszedési megbízás benyújtásának a megtiltását kérte. A bírói kezdeményezés szerint a költségvetési törvény 2. mellékletének 57. pontja a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló törvény (Charta) 9. cikk 1., 2. és 4. pontjába ütközik, az Áht. sérelmezett rendelkezései pedig sértik az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében garantált tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, mert az Államkincstár az érintett önkormányzat bevonása és érdemi határozat nélkül nyújt be beszedési megbízást az önkormányzat bankszámlájának terhére. Érvelése szerint a szolidaritási hozzájárulás mértéke a fővárosi önkormányzatra vonatkozóan elkobzó jellegű, és a költségvetési törvényben foglalt szabályozás nemzetközi szerződésbe ütközik. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem hozható alkotmányjogilag értékelhető kapcsolatba a Charta 9. cikk 1. pontjával. A sérelmezett rendelkezés ugyanis tárgyánál és tartalmánál fogva nem korlátozza valamely önkormányzati forrás felhasználási lehetőségét, hanem egy fizetési kötelezettséget ír elő, ami az önkormányzat számára nem bevételi forrás, hanem kötelező kiadás. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a szolidaritási hozzájárulás akkor kerülhet összeütközésbe a Chartában, illetve az Alaptörvényben biztosított önkormányzati pénzügyi autonómiával, ha az Alkotmánybíróság eszköztárával is mérhetővé válik a finanszírozási rendszer súlyos aránytalansága. A Charta 9. cikk 4. pontja azt garantálja, hogy az önkormányzatok bevételei lehetőség szerint igazodjanak az inflációhoz, ugyanakkor a költségvetési törvény sérelmezett szabálya és aközött, hogy az önkormányzati bevételek kövessék a feladatok megvalósításához szükséges költségek tényleges alakulását, nincs közvetlen érdemi összefüggés. Az Alkotmánybíróság továbbá azt is megállapította, hogy az Áht. sérelmezett szabálya önmagában nem sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, ugyanis nem zárja ki, hogy a Kincstár az érintett önkormányzat ügyfélkénti bevonásával a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog tartalmát kielégítő eljárást folytasson le a beszedési megbízás benyújtását megelőzően. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a bírói indítványt elutasította. A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó és Márki Zoltán alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek.