AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 84. § (1a) és (1c) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Az Áht. 84. § (1a)–(1f) bekezdései lényege szerint, bizonyos önkormányzatoknak (a fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatok, valamint a megyei jogú városi önkormányzatok) a hitelintézet által vezetett fizetési számlájáról a működésükhöz, feladatellátásaikhoz ideiglenesen nem szükséges forrásaik meghatározott összeghatár feletti részét a Magyar Államkincstár által vezetett kincstári számlájukra kell utalni. Az indítvány lényege szerint az Áht. sérelmezett rendelkezései drasztikusan és alaptörvény-ellenesen beavatkoznak az önkormányzatok gazdálkodásába. A szabad pénzeszközök után a kereskedelmi bankok kamatot fizettek egyrészt a hosszabb időre lekötött pénzek után, másrészt a napvégi összeg után. A bíróság a peres eljárás során észlelte, hogy az Áht. 84. § (1a) és (1c) bekezdése az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe és 32. cikk (1) bekezdés f) pontjába ütközik. A bíróság megítélése szerint jelen ügyben megállapítható lehet a kellő felkészülési idő sérelme, ugyanis a jogalkotó az Áht. 84. §-ának a módosítását költségvetési év közben rendelte el, így egyes önkormányzatok nem tervezhettek a módosítással, ugyanis már adott év március 15-ig el kellett fogadniuk a költségvetési rendeletet. Így jelentős veszteséget könyveltek el az időközben beiktatott decentralizált számlavezetésre kötelezéssel. Ezen felül a bíróság véleménye szerint a támadott rendelkezés a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába is ütközik, mert a jogalkotó a módosítással egy folyamatos jogviszonyba – az önkormányzat költségvetésébe – avatkozott be. A felperes önálló gazdálkodáshoz való alapjoga oly módon sérül, hogy az alperesi határozat által meghatározott pénzösszeg (5%) felett kizárja a pénz hitelintézeti számlán történő elhelyezését, és az önkormányzatot a kincstári számlára utalásra kötelezi. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a helyi önkormányzatnak nincs Alaptörvényben biztosított joga ahhoz, hogy hitelintézeti fizetési számlát korlátlanul vegyen igénybe, ezen kívül a kincstári számlája feletti rendelkezési joga megmarad. A törvényhozás mérlegelési körébe tartozik az, hogy hogyan rendezi az államháztartás központi alrendszere és az önkormányzati alrendszer viszonyát a kincstári számlavezetést illetően, ezért az ügyben nem volt megállapítható a helyi önkormányzati autonómia kiüresítése. Nem állapítható meg továbbá, hogy a beutalásról szóló jogszabály alkalmazására nem állt rendelkezésre kellő felkészülési idő. A kihirdetés és hatálybalépés között eltelt idő biztosította, hogy a jogalkalmazók és a jogcímzettek megismerhessék az új szabályokat, és felkészülhessenek a jogszabály alkalmazására. A jogcímzettek tájékozódhattak, hogy pontosan kinek, mennyit, milyen számlaszámra kell utalni, a szükséges pénzeszköz likviddé tétele megvalósulhatott, a felkészülési idő a döntésre és az adminisztrációra nem volt elégtelen. A tiltott visszamenőleges hatályú jogalkotás fennállásával kapcsolatban a kötelezettség az új szabályokból adódóan – 2025. július 1-jei hatálybalépéssel – október 1. és október 20. között keletkezett az érintett helyi önkormányzatok számára. A múltba tekintés kizárólag az adatszolgáltatási kötelezettséghez szükséges számadatokra és azok időszakára vonatkozik, amely nincs összefüggésben a tiltott visszaható hatály tilalmával.  Nem állapítható meg az sem, hogy az Áht. 84. §-a költségvetést vagy költségvetésről szóló rendeletet módosítana, és emiatt lenne visszaható hatályú. Egyrészt a költségvetés minden esetben terv, és annak a költségvetési év közben módosulása, vagy a költségvetési rendelet módosítása sem eleve tilos, másrészt az Áht. 84. §-át a hatálybalépését követően kell alkalmazni, a hatálybalépése előtti időre nem. Ezért az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Handó Tünde alkotmánybíró volt.