AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 869. § (2) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Az indítványozó bíró álláspontja szerint a Be. támadott rendelkezése és az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményei közötti ellentét több vonatkozásban értelmezési és eljárási bizonytalanságot eredményezett, ami az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezetett jogbiztonság sérelmét valósítja meg. Ez a sérelem az indítvány értelmében alapvetően abból fakad, hogy támadott jogszabályi rendelkezés nem ugyanazt a követelményt támasztja a bíró kizárása kapcsán, mint amely az Alkotmánybíróság gyakorlatából ered. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az alkotmányos követelmények és jogszabálymódosítások eredményeként a bíró kizárása tekintetében egy többrétegű követelményrendszer épült fel. A jogbiztonságból fakadó elvárás, hogy az eljáró bíróságra irányadó, köztük a bíró kizárását szabályozó rendelkezések egyértelműen meghatározzák, hogy az adott eljárásban ki nem járhat el bíróként. Az Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy a továbbiakban nem tartja fenn a 25/2017. (X. 17.) AB határozatban megfogalmazott azon megállapításokat, amelyek a bíróságok számára a régi Be. 606/B. § alkalmazására irányadók, vagyis, hogy a 2016. november 30. napján folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatban meghatározott alkotmányos követelményt; valamint a 2/2020. (I. 2.) AB határozatban ismertetett ezt megerősítő megállapításait, amelyek a bíróságok számára a Be. 869. § (1) bekezdés alkalmazására irányadók. E két AB határozat utalt szövegrészei figyelmen kívül hagyásával a Be. támadott rendelkezése a jogbiztonságból fakadó követelményekkel összhangban alkalmazható. Annak értelmében a Be. 869. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt ügyekben az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró bíró akkor kizárt, ha a büntetőeljárás 2016. november 30. után indult. A sérelmezett rendelkezés alkalmazásával tehát egyértelműen, a kiszámíthatóság követelményével összhangban meghatározható, hogy adott eljárásban eljáró bíró milyen esetben minősül kizártnak. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a Be. támadott 869. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt szabály nem sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogbiztonságból fakadó követelményeket. Ezért az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezést elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Czine Ágnes alkotmánybíró volt. A határozathoz Czine Ágnes, Handó Tünde, Márki Zoltán és Patyi András alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek.