AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (Púétv.) 127. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. A bíróság előadása szerint az előtte folyamatban lévő közigazgatási perben a felperes pedagógus közalkalmazotti jogviszonya 2024. január 1-től köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakult át, melynek során arról tájékoztatták, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból származó igények érvényesítésére közigazgatási perben van lehetősége. Az indítványozó keresetet nyújtott be a bíróságon munkavégzéséért járó elmaradt illetmény iránt a korábbi tanévek vonatkozásában. A bíróság álláspontja szerint mindez ellentétes a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 4. § (1) és (2) bekezdés rendelkezéseivel, mert közigazgatási jogvita tárgya nem lehet nem közigazgatási jog által szabályozott cselekmény vagy mulasztás. Márpedig a 2021–2023. évekre vonatkozó munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésért járó ellenérték megfizetése iránti igény munkajogi jellegű igény, ami munkajogi szabályok által és nem a közigazgatási jog által szabályozott. A bíróság álláspontja szerint nem indokolt a közigazgatási bírói út általánosságban való megnyitása az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése, valamint XXV. cikk rendelkezései alapján olyan esetben, amikor a jogviszony nem minősült közigazgatási jog által szabályozott jogviszonynak és nem a közigazgatási bírói út vonatkozott rá. A sérelmezett rendelkezés ezen felül az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti visszaható hatály tilalmába is ütközik, ugyanis a Púétv. 127. § (1) bekezdése a hatálybalépését megelőző időre vonatkozóan létrejött jogviszonyokra is alkalmazni rendeli a közigazgatási bírói utat. Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a Púétv. és a Kp. rendelkezéseinek az Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezése az, hogy az adott jogvita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik, és az alkalmazandó perrendtartás is törvényben meghatározott. Ez az alkotmányos akarat tükröződik vissza Púétv. és a Kp. rendelkezéseiben, amelyből következően a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók az ebből eredő igényeik érvényesítése végett közigazgatási pert indíthatnak. A közigazgatási perben az eljárás a közszolgálati jogvita külön rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával folytatható le. A jogviszony átalakulásával a köznevelési jogviszonyba került foglalkoztatottak az újonnan érvényesíteni kívánt igényeiket közigazgatási perben érvényesíthetik. A bírói út változása ugyanakkor az igény keletkezésekor hatályos, és az igény alapjául szolgáló, a közigazgatási perben alkalmazandó anyagi jogszabályt nem érintheti. A Púétv. 127.§-a (1) bekezdése nem az érvényesíthető anyagi jogot határozza meg, hanem a bírói utat jelöli ki a köznevelési jogviszonyban állók, és oda átkerültek számára. A bírói út mikéntjének az alakulása azonban nem veti fel a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmának sérelmét. Ezért az Alkotmánybíróság a Púétv. kifogásolt rendelkezése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítványt elutasította.