AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről

2024. október 18.
Ügyszám: IV/516/2024
Az ügy tárgya:

A Győri Ítélőtábla Bpkf.I.415/2023/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (vagyonelkobzásra irányuló egyszerűsített felülvizsgálati eljárás; ügyészi fellebbezés kézbesítésének elmaradása a védő részére)

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Győri Ítélőtábla Bpfk.I.415/2023/3. számú végzését. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozót a Tatabányai Törvényszék bűnösnek mondta ki 3 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan, bűnszövetségben elkövetett vesztegetés bűntettében, és vagyonelkobzást rendelt el. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság sérelmezett döntése az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz, és a (3) bekezdésében foglalt védelemhez való alapjogát sérti. A Be. alapján a másodfokú eljárás során ugyanis a tanács elnöke köteles értesíteni a védőt és a fellebbezőt a tanácsülés kitűzéséről, annak időpontjáról, továbbá köteles tájékoztatni őket arról, hogy a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételeket tehetnek. A másodfokú bíróság ezen kötelezettségének nem tett eleget, az ügyészi indítványt, átiratot a védelem és az indítványozók részére nem küldte meg, így a védelem nem került abba a helyzetbe, hogy az ügyészi fellebbezést megismerje, és azzal kapcsolatos álláspontját kifejtse. Az Alkotmánybíróság határozatában kiemelte, hogy az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a fellebbezés kézbesítésének azért van jelentősége, mert az ellenérdekű fél a fellebbezésre tekintettel megteheti észrevételeit, esetleges bizonyítási indítványait, amely alapján a tanács elnöke megalapozottan dönthet a tanácsülés tartásáról, vagy nyilvános ülés, illetve tárgyalás kitűzéséről. Az ügy tárgya a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyon eredetének kérdése volt, amely a vagyonelkobzás elrendelésének feltétele. Ebben az esetben a bizonyítási teher megfordul, és a terhelt köteles bizonyítani a vagyon törvényes eredetét. Ebből következően a másodfokú bíróság a fellebbezés indokolásának és az ügyészség átirata kézbesítésének elmulasztásával valójában a terheltet a bizonyítási indítványai előterjesztésének lehetőségétől is megfosztotta, holott a bizonyítási kötelezettség kétségtelenül őt terhelte. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ügyben sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdése, mert a másodfokú bíróság nem biztosította a terhelt és a védő számára a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadó eljárási jogaik gyakorlásának, többek között bizonyítási indítvány, valamint észrevétel előterjesztésének lehetőségét. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Győri Ítélőtábla Bpfk.I.415/2023/3. számú végzését.