AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Zalaegerszegi Törvényszék 1.Bf.198/2024/6. számú ítéletét. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozót az elsőfokú bíróság bűnösnek találta, és halmazati büntetésül végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzbüntetésre ítélte, továbbá előzetes mentesítésben részesítette az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. A döntés ellen a vádlott képviseletét ellátó védő fellebbezett, az ügyészség és a magánfél az ítéletet tudomásul vették. A másodfokú bíróság a pénzbüntetés kiszabását és a vádlott előzetes mentesítésben részesítését mellőzte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának sérelmét állította, tekintettel arra, hogy ügyészi fellebbezés és jelenlét hiányában a védelem enyhítésre irányuló fellebbezése ellenére a Zalaegerszegi Törvényszék a védelmi fellebbezéssel nem érintett, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli vádlotti előzetes mentesítést mellőzte. Álláspontja szerint méltánytalanul került hátrányos helyzetbe, azaz a védő fellebbezése hiányában az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítése érintetlen maradt volna. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy bár az ügyben a másodfokú bíróság nyilvános ülést tartott, ott azonban kizárólag az indítványozó védője volt jelen, az indítványozó nem. A másodfokú bíróság az indítványozó előzetes mentesítésének érdemessége kapcsán úgy alakította ki belső meggyőződését, hogy az indítványozóval a perben nem találkozott. Ennek eredményeképpen kizárólag a terhelt érdekében álló percselekvés a terhelt érdekében nem álló döntés meghozatalát eredményezte személyes találkozás nélkül.  A másodfokú bíróság eljárása az indítványozó számára olyan előre nem látható hátrányos döntést eredményezett, amellyel az ügy összes körülményét figyelembe véve nyilvánvalóan sérült az indítványozó tisztességes bírósági eljáráshoz való joga. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét és a támadott ítéletet megsemmisítette. Az ügy előadó alkotmánybírója Márki Zoltán alkotmánybíró volt. A határozathoz Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.