AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenessé nyilvánította és megsemmisítette a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.II.20.608/2023/2. számú végzését. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó lakáskölcsönszerződést kötött az alperesi jogelőd jelzálogbankkal, melyben később végrehajtási eljárás indult. Az indítványozó keresettel fordult a bírósághoz, és kérte annak megállapítását, hogy a végrehajtási jog nem áll fenn. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélettel szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet visszautasította. Az indítványozó kérelmében egyrészt egy PJE határozatra, másrészt egy eseti határozatra hivatkozott. A Kúria úgy vélekedett, hogy ezek közül a felülvizsgálat engedélyezéséhez szükséges kritériumnak kizárólag az utóbbi felel meg, azonban a kérelem így sem felel meg az engedélyezési feltételeknek. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria a rá vonatkozó eljárásjogi szabályokat contra legem, önkényes értelmezéssel alkalmazta, ezáltal kizárta az indítványozót a jogorvoslati eljárásból. Nézete szerint a Kúria végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből eredő tisztességes tárgyaláshoz való jogot, a bírósághoz fordulás jogát és az önkényes mérlegelés tilalmát, sérti a jogorvoslathoz való jogot és a XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jogot. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy nem támasztható alá az az álláspont, hogy a Pp. éppen a jogegységi határozatra való hivatkozás lehetőségét kívánta volna kizárni azon esetek köréből, amelyek a felülvizsgálat engedélyezését megalapozhatják. Ezért a Kúria támadott végzésének azon része, amely szerint a PJE határozatra hivatkozó felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem felel meg a Pp.-ben megfogalmazott kritériumnak, contra legem jogértelmezés. A Kúria jogértelmezése alkalmas arra, hogy nem csak a jelen ügyben, de általánosságban is törvényellenesen szűkítse, részben elzárja a felülvizsgálat lehetőségét, ami nem egyeztethető össze a hatékony és tényleges jogorvoslat követelményeivel. Emiatt megállapítható a contra legem jogértelmezés kirívóan hibás, alapjogi relevanciát elérő, a jogorvoslathoz való jogot sértő jellege, ezért az Alkotmánybíróság a Kúria támadott végzését megsemmisítette. A határozathoz Czine Ágnes, Juhász Miklós és Salamon László alkotmánybírók különvéleményt fűztek.