AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, alaptörvény-ellenes az olimpia rendezéséről szóló fővárosi helyi népszavazást hitelesítő kúriai végzés. A megsemmisítés oka, hogy a Kúria az Alaptörvénnyel ellentétes módon értelmezte a népszavazási kérdés egyértelműségét, különös tekintettel annak időszerűségére. Az ügy előzménye, hogy a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) megtagadta annak a népszavazási kérdésnek a hitelesítését, amely így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?” Az FVB álláspontja szerint a kérdés nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének. 2019-től ugyanis gyökeresen megváltozott az olimpiarendezéssel kapcsolatos – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által megalkotott – eljárásrend. Az új szabályok alapján az olimpia rendezésének joga már nem pályázati rendszerben dől el, hanem a felek (a rendezésre aspiráló régió vagy város, a NOB, illetve az adott nemzeti olimpiai bizottság) közötti – több körös és több évig tartó – tárgyalássorozat alapján. A Kúria az FVB döntését megváltoztatva hitelesítette a fenti népszavazási kérdést, mivel megítélése szerint egyrészt a „pályázat benyújtása” kifejezésnek van egy általános, mindenki számára ismert, a választópolgárok számára is egyértelmű jelentéstartalma. Másrészt a fővárosi közgyűlés számára is világosan, kizárólag egyféleképpen értelmezhetően tartalmazza a kérdés valódi tartalmát, ti., hogy érvényes és eredményes népszavazás esetén milyen körben kell döntést hoznia, milyen intézkedéseket, lépéseket kell tennie az olimpia megrendezésének lehetősége érdekében. A Kúria végzését – mások mellett – a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) támadta meg alkotmányjogi panasszal. A MOB álláspontja szerint a Kúria megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mivel egyrészt nem indokolta meg, miért hagyta figyelmen kívül az olimpiarendezéssel kapcsolatos új eljárásrendet, másrészt az Alaptörvény 28. cikkével ellentétesen értelmezte az népszavazási kérdés egyértelműségét. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Kúria túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán, amikor úgy ítélte meg, hogy a népszavazási kérdés megfelel mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség követelményének. A Kúria döntése meghozatalakor nem volt figyelemmel a NOB új eljárásrendjére, ezért a kérdés azt a téves látszatot keltheti, hogy amennyiben egy érvényes és eredményes népszavazáson az „igen” szavazatok kerülnének többségbe, akkor Budapest pályázhat a 2036-os olimpiai játékokra. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a Kúria nem volt figyelemmel a népszavazási kérdés időszerűségére sem. A helyi népszavazás egy évig köti a jogalkotót, ugyanakkor a NOB eljárásrendje alapján az egy éves kötőerőn belül az ún. Tájékozódási Folyamatban a főváros nem tud jelentkezni a 2036. évi olimpiára, a Célzott Tárgyalás megkezdéséről való a döntés pedig a NOB kezében van. A kötőerő a népszavazás során kifejezésre juttatott választópolgári akarat érvényre jutásának fontos garanciája, mivel az érvényes és eredményes népszavazást követően a választópolgári akaratnak megfelelő döntést a jogalkotónak végre kell hajtania. A népszavazásra feltett kérdés akkor idő előtti, ha érvényes és eredményes népszavazás esetén a választópolgári akarat nem tud érvényre jutni a kötőerő időtartamán belül. Ha egy hitelesítő döntés ilyen idő előtti kérdésben nyit utat a népszavazásnak, akkor a népszavazási kérdés szükségképpen megtévesztő is, azon túl, hogy sérti a kötőerő garanciális szabályának az érvényesülését. A fentiekre alapján jelen esetben – tekintettel a NOB eljárásrendjére – a népszavazásra feltett tárgykörben jelenleg nem lehet népszavazást kitűzni anélkül, hogy ne üresítené ki a kötőerő jogintézményét és a hitelesítés jogintézményének időbeli szegmensét. Amennyiben a feltett kérdés idő előttinek minősül, népszavazásra nem bocsátható. A választópolgárok Budapest Főváros Önkormányzatának a 2036. évi olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló szándékát tehát közvetlen hatalomgyakorlás útján jelenleg nem tudják befolyásolni, mert a pályázat benyújtása, annak általánosan ismert jelentéstartalma alapján ebben a folyamatban értelmezhetetlen. Ebből adódóan a jelen alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben feltenni szándékozott kérdés nemcsak a választópolgári, de a jogalkotói egyértelműség követelménye szempontjából is megtévesztő, mivel a pályázat benyújtása vagy az attól való tartózkodás olyan lehetetlen célt fogalmazna meg Budapest Főváros Önkormányzata számára, amely az ismertetett eljárási rezsim jelen szakaszában értelmezhetetlen. Összegzésképp kimondta az Alkotmánybíróság, hogy – az eljárás jelen pontján – az idő előttiségre tekintettel az olimpia megrendezésére vonatkozó tárgykörben sem helyi, sem országos népszavazás nem tartható. Az Alkotmánybíróság rögzítette továbbá, hogy a népszavazási eljárásban a hitelesítés idődimenziója minden egyes népszavazási ügyben esetről esetre vizsgálandó, mert csak így állapítható meg, hogy érvényesülhet-e a választói akarat vagy sem.