AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Budapest Környéki Törvényszék 104.K.701.700/2023/12. számú ítéletét, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) 106-B-348/16/2023. számú határozatát, az OIF Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága 106-1-23582/8/2021-B. számú határozatát, valamint a Kúria Kfv.III.37.798/2023/10. számú ítéletét, a Budapest Környéki Törvényszék 19.K.700.078/2023/8. számú ítéletét, az OIF 106-L-25313/4/2021. számú határozatát és az OIF Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága 106-1-103316/3/2021-L. számú határozatát. Az Alkotmánybírósághoz öt alkotmányjogi panasz érkezett részben idegenrendészeti eljárás, részben pedig a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezésein alapuló adatmegismerési eljárás keretében hozott hatósági és bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálatát indítványozva. Az idegenrendészeti eljárások alapjául az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) nemzetbiztonsági kockázatot megállapító döntései szolgáltak. A külföldi panaszosok azt sérelmezték, hogy az AH által megállapított adatokat, azaz az ellenük felhozott, Magyarországról való kiutasításukra okot adó tényeket sem részleteiben, sem pedig összefoglaló jelleggel nem ismerhették meg sem az idegenrendészeti, sem pedig a közigazgatási bírósági eljárásban. Ez az ismerethiány pedig az ellenük folyamatban volt hatósági és bírósági eljárásokban a tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való, Alaptörvényben elismert, és mindenkit megillető joguk sérelmére vezetett. Az Alkotmánybíróság határozatában a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való alapjog (XXIV. cikk és XXVIII. cikk) következetes és harmincéves alkotmánybírósági gyakorlatára figyelemmel bírálta el az alkotmányjogi panaszokat. A döntés meghozatala során figyelemmel volt az EJEB és az EUB Magyarországot érintő, az elmúlt években meghozott marasztaló tartalmú döntéseiben foglaltakra, továbbá a Kúria tárgykörben elfogadott Jogegységi határozatára (3/2015. JEH) is. Az Alkotmánybíróság a határozatban megállapította, hogy az állam (jelen esetben az AH) dönthet akként, hogy a nemzetbiztonság védelme érdekében az idegenrendészeti eljárás alapjául szolgáló és az adatmegismerési eljárásban kikért minősített adatokat titokban tartja. Ugyanakkor az idegenrendészeti eljárásban érintett ügyfél, majdan peres fél számára a teljes információelzárást megfelelően kompenzáló eljárási garanciát (pl.: „a lényeg megismerhetősége”, „független képviselő” perbeli részvétele) kell nyújtani ahhoz, hogy ügyfélként és peres félként az őt megillető jogokat az eljárásokban gyakorolni tudja (véleményt nyilváníthasson, érdemi észrevételeket, bizonyítási indítványokat tehessen, védekezhessen, stb.). A testület hangsúlyozta: egyoldalú az az eljárás, amelynek alanya semmilyen információval nem rendelkezik az ellene felhozott kifogások tartalmáról és így nem is vitathatja azok ténybeli alapját vagy következtetéseit. Az Alaptörvény emberképével nem áll összhangban az a hatósági működés, amelyben az ügyfél a hatóság közérdekvédelmének „elszenvedője” avagy amelyben a szubjektív jogvédelem méltatlanul háttérbe szorul.  Ezért az Alkotmánybíróság megállapította az idegenrendészeti eljárásokban meghozott hatósági és bírói döntések alaptörvény-ellenességét, azokat megsemmisítette. Az ügy előadó alkotmánybírója Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró volt. A határozathoz Handó Tünde és Horváth Attila alkotmánybírók különvéleményt fűztek.