AB határozat bírói döntés megsemmisítéséről

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Kúria Pfv.I.20.902/2023.10. számú részítéletét. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó elbirtoklás megállapítása iránt nyújtott be keresetet. A megismételt eljárásban az indítványozó a Tatabányai Törvényszék végzéséből értesült arról, hogy fellebbezése ugyanahhoz a tanácshoz került, amely a jelenlegi fellebbezésével azonos tartalmú korábbi fellebbezését már érdemben elbírálta, ezért kizárási indítványt nyújtott be a hatályon kívül helyező végzés meghozatalában részt vett tanács tagjaival szemben. Kizárási kérelmét a Tatabányai Törvényszék az alkotmányjogi panaszban sérelmezett végzésével megtagadta. A kizárási kérelmet olyan bíró bírálta el, akivel szemben az indítványozó kizárási kérelmet nyújtott be. Ezek után a Tatabányai Törvényszék részítéletével az elbirtoklás megállapítása ügyében hozott elsőfokú részítéletet helybenhagyta. A jogerős részítélettel szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amely nyomán a Kúria a Tatabányai Törvényszék 1.Pf.20.078/2021/20. számú részítéletét hatályában fenntartotta. Az indítványozó álláspontja szerint a Tatabányai Törvényszék és a Kúria eljárása során megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz és a pártatlan bíróhoz fűződő alapjogát azáltal, hogy olyan bíró vett részt a határozat meghozatalában, akivel szemben kizárási indítványt terjesztett elő. Álláspontja szerint a kizárási indítványt elbíráló határozat meghozatala is alaptörvény-ellenes, mert azt olyan bíró bírálta el, akivel szemben kizárási indítványt nyújtott be. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a pártatlan, az adott kérdésben nem érdekelt bírói fórumhoz való jog elvére tekintettel a kizárási indítványt elbíráló tanácsnak nem lehetett volna tagja az a bíró, akivel szemben az indítványozó kizárási indítványt terjesztett elő. A Tatabányai Törvényszék kizárási kérelem elbírálásának tárgyában eljáró tanácsa összeállításával nem biztosította az indítványozó ügyének független és pártatlan bíróság általi elbírálását, függetlenül attól, hogy a kizárási kérelem egyébként érdemben megalapozott-e vagy sem. A Kúria nem ismerte fel az ügy alapjogi vetületét, és nem folytatta le az alapjogi mérlegelést, illetve erre az indokolásában nem tért ki. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria felülvizsgálati végzése nem vette figyelembe az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes és pártatlan bírósághoz való jogból fakadó követelményeket, ezért alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette. A határozathoz Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.