AB határozat alkotmányos követelmény és mulasztás megállapításáról

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a bírókra vonatkozó, ítélkezési tevékenységüket érintő elvárások csak akkor lehetnek hatással a bírák szolgálati jogviszonyára, ha törvényi felhatalmazáson alapulnak. A testület egyúttal megállapította, hogy a Bírák Etikai Kódexe alkalmazásával összefüggő törvényi garanciák hiányoznak, ezért mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn. Az indítványt a Kúria elnöke nyújtotta be. Álláspontja szerint az Etikai Kódex minden bíróra kötelező, fegyelmi eljárásban is számon kérhető magatartási szabályokat tartalmaz, így ténylegesen jogi normaként működik. Úgy vélte továbbá, hogy az Országos Bírói Tanács túllépte felhatalmazását az új Kódex elfogadásakor: a törvény csak az egyszeri elfogadásra ad jogot, módosításra vagy újraalkotásra nem. Kifogásolta azt is, hogy az új Kódexből kimaradt az Alaptörvényre való hivatkozás, ami szerinte elszakítja a bírói hivatást az Alaptörvénytől, és veszélyezteti a jogállamiságot, a bírói függetlenséget és a pártatlanságot. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Etikai Kódex nem normatív aktus, ezért annak tartalmát érdemben nem vizsgálhatja. Ugyanakkor hivatalból alkotmányos követelményként rögzítette: a bíróra vonatkozó bármely, szolgálati jogviszonyát érintő elvárás kizárólag törvényi felhatalmazáson alapulhat. Az etikai szabályok önmagukban nem képeznek törvényalkotási tárgykört, ha azonban kihatnak a bírák jogállására, a hozzájuk kapcsolódó garanciákat törvényi szinten kell rendezni. Mivel a hatályos szabályozás ilyen garanciákat nem tartalmaz, az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg. Az ügy előadó alkotmánybírója Márki Zoltán volt. A határozatot a testület két párhuzamos indokolás és öt különvélemény mellett fogadta el.