AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

2026. május 21.
Ügyszám: IV/1639/2025
Az ügy tárgya:

A Szegedi Törvényszék 3.Bf.134/2024/30. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette)

Az Alkotmánybíróság elutasította a Szegedi Törvényszék 3.Bf.134/2024/30. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozót a Szegedi Járásbíróság bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében, ezért őt 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, továbbá a bűnsegédként elkövetett vesztegetés bűntette, illetve vesztegetés elfogadása bűntette vád alól felmentette. A másodfokú bíróság az elsőfokú döntést helybenhagyta. Az indítványozó szerint az ítélet sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel állítása szerint a bíróság iratellenesen hozta meg döntését, korábbi ténymegállapításait felülbírálva értékelte a bizonyítékokat az indítványozó terhére. A jogorvoslathoz való joga is sérült, mivel a másodfokú bíróság nem vizsgálta érdemben fellebbezési indítványát, valamint a törvényszék az ügy lényeges kérdésével kapcsolatban az indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a másodfokú bírósághoz érkezett fellebbezések hivatkoztak a tényállás részbeni megalapozatlanságára, ezért azt a másodfokú bíróság részletesen vizsgálta. A törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges és lehetséges körben, az eljárási szabályoknak megfelelően folytatta le, valamennyi tényállási pont tekintetében eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének. Megállapítható, hogy a másodfokú bíróság érdemben vizsgálta és reagált az indítványozó által a fellebbezésben felvetett érveire. Teljes körűen felülbírálta az elsőfokú bíróság ítéletét, és megindokolta, hogy miért tartja helytállónak az elsőfokú bíróság által megállapított tényeket, és miért tartja megalapozottnak a bűnösség megállapítását az indítványozóval szemben. Az Alkotmánybíróság az érdemi vizsgálat során azt állapította meg, hogy nem sérült az indítványozó Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt indokolt bírói döntéshez való joga, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Varga Réka alkotmánybíró volt.