AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Győri Törvényszék 4.Bpkf.328/2025/7. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben egy folyamatban lévő büntetőeljárásban a vádlottat képviselő ügyvédet (az indítványozót) kizárták arra tekintettel, hogy az ügyben az ügyvéd először a sértetti oldalon helyettes védőként szerepelt, majd később a vádlott meghatalmazta a képviseletére. A bíróság álláspontja szerint a büntetőeljárási törvény a sértetti képviselői pozíciót a terhelt érdekével ellentétben álló olyan érdekellentétnek tekinti, ami azt megdönthetetlen vélelemként kezeli. A helyettesítésre jogosult pedig osztja a helyettesítendő jogi sorsát, mivel ellenőrizhetetlen, hogy az eljárási cselekményeken és az eljárás során előterjesztett beadványokon kívül a helyettesítésre jogosult folytatott-e akár a sértettel, akár a helyettesítendő személlyel tanácskozást az ügyben, rendelkezik-e olyan a sértettől, vagy a helyettesítendő személytől származó információval, amit a terhelt védelmének ellátása során felhasználhat. A másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta. Az indítványozó álláspontja szerint a döntések sértik a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, a védelemhez való jogot, a jogorvoslathoz való jogot, és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az ügyészségi nyilatkozat nem tartalmazott olyan új elemet, amely az indítványozó számára nem volt ismert, a második átirat pedig olyan tartalommal bírt, amely az indítványozó álláspontját támasztotta alá az eljárásban. Ezért az ügyészségi átiratok megküldésének elmaradása nem okozott az indítványozónak lényegi hátrányt az eljárás során, így nem sértette a fegyverek egyenlőségét. A bíróságok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy mivel az indítványozó jogosult volt képviseleti tevékenység ellátására, függetlenül attól, hogy az valóban megtörtént-e, a pártatlan eljárásnak az a garanciája, ha a sértett segítője nem jár el védőként. A meghatalmazott képviselő ugyanis a Be. szerint segítőnek minősül. A konkrét ügy sajátosságaira tekintettel, az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az ügyészségi nyilatkozat kézbesítésének elmaradása az indítványozó oldalán nem idézett elő alaptörvény-ellenességet, ezért nem sérült az indítványozónak a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Varga Réka alkotmánybíró volt.