AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról

Az Alkotmánybíróság elutasította a Miskolci Törvényszék 1.Pf.20.545/2021/18. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó kártérítés iránti keresetet nyújtott be a Miskolci Járásbíróságon. A Miskolci Járásbíróság bírái elfogultságot jelentettek be, ezért a Miskolci Törvényszék az eljárás lefolytatására a Mezőkövesdi Járásbíróságot jelölte ki. Az indítványozó a Mezőkövesdi Járásbíróság bíráinak kizárását is kérte, e kérelme elbírálására a Debreceni Ítélőtábla az Egri Törvényszéket jelölte ki. Az Egri Törvényszék a kizárást megtagadta. A Mezőkövesdi Járásbíróság mint elsőfokú bíróság ítéletével az indítványozó keresetét elutasította. A Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indítványozó e bírói tanács tagjainak a kizárását is kérte, melyet a Debreceni Ítélőtábla megtagadott. Az indítványozó perújítási kérelmet is előterjesztett, melyben a Mezőkövesdi Járásbíróság bírái kizárást jelentettek be, ezért az ügyben a Debreceni Ítélőtábla által kijelölt Nyíregyházi Járásbíróság járt el, mely a perújítási kérelmet elutasította. A Nyíregyházi Törvényszék az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a tisztességes bírósági eljárás részkövetelményét képező pártatlanság sérelmét állította, szerinte ügyében olyan bírák jártak el, akiktől az ügy tárgyilagos elbírálása nem volt elvárható. Előadta, hogy az eljárás korábbi szakaszában a másodfokú tanácsban eljáró bírák elfogultságot jelentettek be, ami szerinte az ügy későbbi szakaszára is kiterjed. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó által előterjesztett kizárási indítványokat az illetékes bíróság minden egyes kérelem benyújtásakor megvizsgálta, egyúttal megindokolta, hogy miért nem tekinthető kizártnak a másodfokon eljáró tanács, azaz a pártatlanság látszata sem vált kétségessé az indítványozó által felhozott érvek alapján. Az eljáró bírák egyértelműen megjelölték, hogy az évekkel korábban velük szemben felmerült relatív kizárási ok az alkotmányjogi panasz alapját képező eljárásban már miért nem áll fenn. Ezeket a szempontokat a Debreceni Ítélőtábla is megfelelően értékelte, az indítványozó pedig az eljárás során nem adott elő egyetlen olyan érvet sem, mely az eljáró bírák perbeli ítélkezési tevékenységével állna összefüggésben. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az igazságszolgáltatás pártatlanságával kapcsolatos kétely, és így az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelme az ügyben nem merült fel, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította. Az ügy előadó alkotmánybírója Lomnici Zoltán alkotmánybíró volt.